-Ki vagy, és mit akarsz?-Szóltam bele álmosan a kagylóba.
-Bells vagyok, te meg szokatlanul bunkó. Ahogy hallom nem tett rád jó hatást Miami. És mégis miért nem jelentkeztél?? Halálra aggódtam magam miattad.
-Szerintem a bunkó és a kómás ember között van egy kis különbség. Tudod, itt nálunk hajnali 2 van.
-Még csak most mentél el, de máris utálom az idő eltolódást. Itt vagy még???
-Jah. Asszem.
-Míg el nem alszol, mesélj gyorsan. Milyenek a pasik odaát??
-A pasik helyesek, és itteni idő szerint holnap után, azaz hétfőn lehúzok még egy hetet az itteni gimiben. Ma délelőtt intézzük a papírokat és a könyveket Paullal, aztán találkozunk a haverjaival a parton, aztán pedig Eszti nénivel valami forgató könyvért megyünk, mert szerepelni fogok valami filmben.
-Szóval gimi: Ha nem Floridában lennél, azt mondanám, hogy őrült vagy. Ki az a Paul?? Helyes? És milyen film??
-A szomszéd srác, és helyes. A film rendezőjének lelépett a főszereplő csaja, mivel Eszti néni ismeri a csávót, elintézte
nekem az egészet. A szobám állatni, majd küldök fotókat. Most leteszem, mert mindjárt elalszok. Hiányzol.
-Te is nekem csajszii. Szia.
Majd megszakítottam a vonalat.
-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-
-Úr isten, már ennyi az idő??-Kaptam fel a fejem a párnáról. Mindjárt itt van Paul, és én még sehol sem tartok...
Nagy nehezen felöltöztem, fogat mostam, kifésültem a hajam, majd kihúztam a szemem, és rohantam reggelizni. Drága nagynéném egy bögre forró teával, és egy isteni finom szenyával várt.
-Jó reggelt. Már éppen kelteni akartalak, de megelőztél.
-Hmmmm imádom ezt a teát, és a szendvics is isteni. Itt minden olyan más.
-És ez rossz neked?-Aggodalmaskodott.
-Nem. Csak egyszerűen imádom. Ma később jövök, mert miután végeztünk a suliban, Paul levisz a partra, hogy az első napon ne legyen mindenki ismeretlen.
-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-
A suliban jól ment minden. Útban voltunk a part felé.
-Imádom, azt, ahogy a szél fújja a hajam, és az arcom.
-Nálatok nem fúj a szél?? Vagy mi??
-Dehogynem, te bolond. Csak itt olyan...
-Milyen???
-Párával telítődött, és sós.-Váltottam komolyabb hangnemre.
-Tudja, Miss Lea, itt Miamiban a levegő most már sokkal jobb illatú.-Próbálta utánozni a TV-ből azt a csávót, aki mindig magázza a másikat, és mit ne mondjak, eléggé jól csinálta.
-Most komolyan a levegőről fogunk dumálni??
-Nem. Ugyanis megérkeztünk.
-Wooooow.-Ennél többet nem tudtam kinyögni. A kilátás gyönyörű volt. Az a rengeteg ember... mint a heringek. Ha azt gondoltátok, hogy itt rengeteg izmos pasi fog felbukkanni, hát kemény fél percnyi tapasztalatom során elmondhatom, hogy az egyetlen kockás dolog, amit látok, azok a bódék. Az emberek, hááááát azokról inkább nem beszélnék.
-Héééé. Ne vágj ilyen szörnyülködő fejet! Nem itt fogunk lógni a skacokkal. Az itteni látvány, az..... attól rám jön a rosszullét, amikor belegondolok abba, hogy itt mindenki jól él, és hogy milyen lusták az emberek, hogy nem képesek elmenni egy kicsit mozogni.
-Egy kicsit?? Ide Rubint Réka és Norbi is kevés lenne.-Szörnyülködtem.
-Ők kik??
-És még te mondod hogy magyar vagy.
-Csak a nagyszüleim azok, és amúgy sem szoktam hallgatni a magyar médiát.
-Hidd el, nem maradtál le semmiről. Mondjuk a Való Világ 4, az valami állati volt, de majd megnézem veled újra. Rendben?
-Holnap reggel!
-Legyen. Sőt nekem a ma este is megfelel.
A mesélésemből egy kedves hang zökkentett ki.
-Sziasztok.
-Hali.-Köszöntünk egyszerre.
-Lea, ő itt Will. Kis korunk óta a legjobb barátom.
-Üdv itt Miamiban. Paul már sokat mesélt rólad.
-De hiszen még nincs három napja, hogy ide költöztem.-Csodálkoztam.
A rövid csöndet én szakítottam meg.
-Nem vagyok egy kicsit túlöltözve??
-Dehogy. A csajok rögtön megrohamoznak majd azokkal a kérdésekkel, hogy hol vetted ezeket a cuccokat. Nem kell parázni.
válaszul rámosolyogtam Willre.
-Akkor menjünk.-Dobta fel az ötletet kedves szomszédom.
Egy csapat lányt és fiút láttam közeledni felénk, akik a srácok baráti köréhez tartoztak.
-Lea, ők itt....-És elkezdte sorolni annak a 15 embernek a nevét, akik ott álltak előttünk.- Srácok, ő itt Lea, aki nem rég
érkezett meg Európából, és hétfőtől hozzánk fog suliba járni.
Elhangzott pár Szia Lea, és elárasztottak a kérdéseikkel.
-Milyen Európa??
-Tényleg olyan jó, mint ahogyan a Tv-ben mondják?
-És Európa melyik részéről jöttél??
-Angol vagy??
-Európa szuper hely, ha egyszer van rá lehetőségetek menjetek el. Nem vagyok angol, és még nem jártam ott, viszont voltam Párizsban, Rómában és Bulgáriában.
-Hogy tetszik Florida?
-Imádom.
-Jó a rucid. Hol vetted??
-Sajnos nem emlékszem rá.-Idegességemben beletúrtam a hajamba.
-Nem megmondtam hogy ez lesz??-Vihogta Will.
Késő délután indultunk haza.
-Amúgy miért jobb mostanában a levegő??
-Azért mert a te illatod tölti be.-Suttogta.
Oké, ez nagyon furcsa volt. Zavarban éreztem magam, így előkaptam a mobilom, és csináltam egy képet a tengerpartról.
-Bells vagyok, te meg szokatlanul bunkó. Ahogy hallom nem tett rád jó hatást Miami. És mégis miért nem jelentkeztél?? Halálra aggódtam magam miattad.
-Szerintem a bunkó és a kómás ember között van egy kis különbség. Tudod, itt nálunk hajnali 2 van.
-Még csak most mentél el, de máris utálom az idő eltolódást. Itt vagy még???
-Jah. Asszem.
-Míg el nem alszol, mesélj gyorsan. Milyenek a pasik odaát??
-A pasik helyesek, és itteni idő szerint holnap után, azaz hétfőn lehúzok még egy hetet az itteni gimiben. Ma délelőtt intézzük a papírokat és a könyveket Paullal, aztán találkozunk a haverjaival a parton, aztán pedig Eszti nénivel valami forgató könyvért megyünk, mert szerepelni fogok valami filmben.
-Szóval gimi: Ha nem Floridában lennél, azt mondanám, hogy őrült vagy. Ki az a Paul?? Helyes? És milyen film??
-A szomszéd srác, és helyes. A film rendezőjének lelépett a főszereplő csaja, mivel Eszti néni ismeri a csávót, elintézte
nekem az egészet. A szobám állatni, majd küldök fotókat. Most leteszem, mert mindjárt elalszok. Hiányzol.
-Te is nekem csajszii. Szia.
Majd megszakítottam a vonalat.
-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-
-Úr isten, már ennyi az idő??-Kaptam fel a fejem a párnáról. Mindjárt itt van Paul, és én még sehol sem tartok...
Nagy nehezen felöltöztem, fogat mostam, kifésültem a hajam, majd kihúztam a szemem, és rohantam reggelizni. Drága nagynéném egy bögre forró teával, és egy isteni finom szenyával várt.
-Jó reggelt. Már éppen kelteni akartalak, de megelőztél.
-Hmmmm imádom ezt a teát, és a szendvics is isteni. Itt minden olyan más.
-És ez rossz neked?-Aggodalmaskodott.
-Nem. Csak egyszerűen imádom. Ma később jövök, mert miután végeztünk a suliban, Paul levisz a partra, hogy az első napon ne legyen mindenki ismeretlen.
-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-
A suliban jól ment minden. Útban voltunk a part felé.
-Imádom, azt, ahogy a szél fújja a hajam, és az arcom.
-Nálatok nem fúj a szél?? Vagy mi??
-Dehogynem, te bolond. Csak itt olyan...
-Milyen???
-Párával telítődött, és sós.-Váltottam komolyabb hangnemre.
-Tudja, Miss Lea, itt Miamiban a levegő most már sokkal jobb illatú.-Próbálta utánozni a TV-ből azt a csávót, aki mindig magázza a másikat, és mit ne mondjak, eléggé jól csinálta.
-Most komolyan a levegőről fogunk dumálni??
-Nem. Ugyanis megérkeztünk.
-Wooooow.-Ennél többet nem tudtam kinyögni. A kilátás gyönyörű volt. Az a rengeteg ember... mint a heringek. Ha azt gondoltátok, hogy itt rengeteg izmos pasi fog felbukkanni, hát kemény fél percnyi tapasztalatom során elmondhatom, hogy az egyetlen kockás dolog, amit látok, azok a bódék. Az emberek, hááááát azokról inkább nem beszélnék.
-Héééé. Ne vágj ilyen szörnyülködő fejet! Nem itt fogunk lógni a skacokkal. Az itteni látvány, az..... attól rám jön a rosszullét, amikor belegondolok abba, hogy itt mindenki jól él, és hogy milyen lusták az emberek, hogy nem képesek elmenni egy kicsit mozogni.
-Egy kicsit?? Ide Rubint Réka és Norbi is kevés lenne.-Szörnyülködtem.
-Ők kik??
-És még te mondod hogy magyar vagy.
-Csak a nagyszüleim azok, és amúgy sem szoktam hallgatni a magyar médiát.
-Hidd el, nem maradtál le semmiről. Mondjuk a Való Világ 4, az valami állati volt, de majd megnézem veled újra. Rendben?
-Holnap reggel!
-Legyen. Sőt nekem a ma este is megfelel.
A mesélésemből egy kedves hang zökkentett ki.
-Sziasztok.
-Hali.-Köszöntünk egyszerre.
-Lea, ő itt Will. Kis korunk óta a legjobb barátom.
-Üdv itt Miamiban. Paul már sokat mesélt rólad.
-De hiszen még nincs három napja, hogy ide költöztem.-Csodálkoztam.
A rövid csöndet én szakítottam meg.
-Nem vagyok egy kicsit túlöltözve??
-Dehogy. A csajok rögtön megrohamoznak majd azokkal a kérdésekkel, hogy hol vetted ezeket a cuccokat. Nem kell parázni.
válaszul rámosolyogtam Willre.
-Akkor menjünk.-Dobta fel az ötletet kedves szomszédom.
Egy csapat lányt és fiút láttam közeledni felénk, akik a srácok baráti köréhez tartoztak.
-Lea, ők itt....-És elkezdte sorolni annak a 15 embernek a nevét, akik ott álltak előttünk.- Srácok, ő itt Lea, aki nem rég
érkezett meg Európából, és hétfőtől hozzánk fog suliba járni.
Elhangzott pár Szia Lea, és elárasztottak a kérdéseikkel.
-Milyen Európa??
-Tényleg olyan jó, mint ahogyan a Tv-ben mondják?
-És Európa melyik részéről jöttél??
-Angol vagy??
-Európa szuper hely, ha egyszer van rá lehetőségetek menjetek el. Nem vagyok angol, és még nem jártam ott, viszont voltam Párizsban, Rómában és Bulgáriában.
-Hogy tetszik Florida?
-Imádom.
-Jó a rucid. Hol vetted??
-Sajnos nem emlékszem rá.-Idegességemben beletúrtam a hajamba.
-Nem megmondtam hogy ez lesz??-Vihogta Will.
Késő délután indultunk haza.
-Amúgy miért jobb mostanában a levegő??
-Azért mert a te illatod tölti be.-Suttogta.
Oké, ez nagyon furcsa volt. Zavarban éreztem magam, így előkaptam a mobilom, és csináltam egy képet a tengerpartról.
