2.fejezet 18.rész

Először is, nagyon nagyon nagyon köszönöm, hogy olvastok engem. Sosem gondoltam volna, hogy lesznek olyanok, akiket érdekel majd az irományom. Nagyon hálás vagyok, de tényleg.

Ezt a rész egy nagyon kedves lánynak ajánlom, akiből az ihleteket merítem Hannát illetően. Reménykedem benne, hogy neki is, és nektek is tetszeni fog ez a rész. Sajnos nem vagyok egy J. K. Rowling, sem egy Stephenie Meyer, de próbálom mindenből kihozni a legjobbat. xx

*Hanna szemszög*

-Lea, segítened kell!-Rontottam be a szobába, és éppen megzavarhattam valamit. Valami nagyon fontos dolgot, ugyanis amikor felszakítottam az ajtót, a gerlepár éppen az ágyon feküdt, és egymás szájában tettek felfedezőutat. Hogy őszinte legyek, nem nagyon érdekelt a rossz időzítésen, túlságosan izgatott vagyok. Mondhatjátok rám, hogy önző vagyok, és szemét, amiért kopogás nélkül nyitottam be, amikor tisztában voltam azzal a ténnyel, hogy kettesben vannak odabent.
-Na halljam.-Emelte rám szúrós tekintetét Dr. Szöszi.
-Niall elhívott kajálni. Egy étterembe.-Hadartam.
-Ez most komoly? Ma este randid lesz Niall-el?-Csodálkozott.-Igen igen igeeeeeen.-Ujjongott.
-Végre elhívott.-Sóhajtott Harry.-Amióta ismeritek egymást, nagyon tetszel neki. Mindig mikor nem figyelsz, majd kiesik a szeme, úgy bámul téged. Én viszont nem zavarok tovább, beszéljetek nyugodtan.-Nyomott egy gyors puszit Lea szájára, majd kettesben hagyott minket.
-Két és fél óra múlva indulunk, és nem tudom, hogy mit vegyek fel.-Pánikoltam.
-Menj, és zuhanyozz le.-Tagolta Lea lassan.-Mosd meg a hajad és a fogaid, addig én előkészítek mindent.
-Örök hála.-Öleltem át, és átszaladtam a fürdőmbe. Úgy érezem, hogy ma minden körülöttem forog, ami rettenetesen jó érzés. A nap gyönyörűen süt, az égbolton egyetlen egy felhő sincs. Ma egy kedves, aranyos, és imádni való fiúval vacsizom, az egyik legjobb barátnőm pedig segít nekem, hogy minél csinosabban fessek a randimon.

                    

 Egy hatalmas kád forró vizet engedtem magamnak, cseresznye virág illatú hab fürdővel.

A buborékokkal elszórakoztam egy ideig. Egy kicsit megnyugodtam, amikor már az egész fürdő tele volt a szivárvány színeiben pompázó, cseresznye virág illatú, rövid életű gömbökkel. Olyan csinosan táncoltak a levegőben, mint a balerinák. Olyan kecsesek voltak, és törékenyek. Kiskoromban mindig kipukkasztottam őket, most pedig örömömet lelem a csodálásukban. Anyukám azt mesélte, mikor ötéves voltam, hogy minden egyes kipukkant buborékból egy tündér születik, akik napkeltétől napnyugtáig táncolnak a virágszirmokon, télen pedig beköltöznek a kislányok szobájába, és vigyáznak rájuk egészen tavaszig.

-Hanna! Hallasz?? Már egy órája áztatod magad! Siess.-Dörömbölt az ajtón Lea, és törte meg a varázst.

-Haladok.-Üvöltöttem neki, és villám gyorsan nekiálltam a fürdésnek.

Aránylag gyorsan haladtam, csak a hajam szárítása egy kicsit tovább tartott a szokásosnál, ugyanis nem találtam a hajszárítót. Lea már tűkön ült, és ettől egy kicsit én is ideges lettem. Egy szál fehérneműben kiszáguldottam a fürdőből, és egy nekem kikészített székbe vetettem magam. 

-Bells most írta az SMS-t, hogy holnap száll le a gépe.-Közölte Lea, majd nekiállt a sminkem elkészítésének. Már éppen ideje. A lányok három napja utaztak vissza Angliába, és ránk fér, csajokra az erősítés. A srácok most túl nagy fölényben vannak, még így is, hogy Gregg elutazott. Gondolat menetemből ismét barátnőm rángatott ki.

-Hann készen vagy. Vedd fel a ruhád, és azokat a kiegészítőket.-Mutatott az ágyon heverő ruhadarabra, és ékszerekre.-Annyira gyönyörű vagy.-Dicsért meg. 

-Én is gyönyörűnek érzem magam.-Pillantottam a hatalmas tükörre.

 -Én lent leszek. Ne várattasd sokáig a herceged, mert még bepipul, és a kaját választja helyetted.
-Nem lehetsz ilyen gonosz.-Düllesztettem ki a szemeim, majd egy gyors mozdulattal hason csaptam a szöszit.
-Áú. Csak vicc volt. Ahogy Niall-t ismerem, az örökké valóságig képes lenne várni rád.-Itt egy kicsit bekönnyeztem. Olyan szívhez szóló dolgokat tud mondani ez a kis lüke.-Nehogy bőgni kezdj!-Utasított.-Elrontod a mester művem.-Mosolygott, majd egyedül hagyott a szobámban. Pár másodpercnyi vacillálás után a nappaliba vettem az irányt. Miután az ajtómat kinyitottam, megpillantottam Niall-t, aki nekem háttal állt, és a fiúkkal beszélgetett. Hangja elég idegesen csengett. Liam lökött rajta egyet, majd vette az adást, és megfordult. Számomra olyan lassított felvétel feeling-je volt ennek az egész dolognak. Tökéletes képtekkel Niall felé sétáltam, aki totál lefagyott, amikor végignézett rajtam. Zayn a kezébe nyomott egy nagy csokor gyönyörű virágot, majd hátráltak néhány lépést.
-Ezt neked hoztam.-Nyújtotta át a csokrot.
-Meseszép. Köszönöm.
-Olyan, mint te.-Bókolt.
-Mondjátok, hogy csííííz.-Dugott az arcunkba Harry egy fényképezőt.
-Annyira édesek.-Jegyezte meg Louis, szempilláit rebegtetve.
-Mindenki, a konyhába, MOST.-Adta ki az utasítást Lea.

-Igenis parancsnok asszony.-Vágták vigyázba magukat a fiúk, és elindultak a konyha felé.

-Indulhatunk?-Kérdezte Niall.

-Persze, csak gyors vázába teszem a virágot.

-Majd megcsinálom én.-Ordította Lea a konyhából.

Az étterembe egy hatalmas fekete autó szállított minket. Niall kinyitotta nekem az ajtót, s az épületben egy eldugott, de mégis romantikus asztalhoz ültük le. 

-Hogy tetszik?

-Meseszép ez a hely.-Pillantottam körbe.

-Gondoltam, hogy tetszeni fog.-Mosolyodott el.

-Tudod, egy romantikus vacsoránál nem csak maga az étterem számít, hanem az is, hogy jól érezd magad azzal, akivel vagy.

-És te hogy érzed magad?

-Mesésen.-Kulcsoltam össze ujjainkat.

Leadtuk a rendelésünket, és tovább folytattuk a beszélgetést.

-Mesélj valamit magadról.-Kért Niall.

-Mit szeretnél hallani?

-Mindent.

Elmeséltük egymásnak az élettörténetünket, és én nagyokat nevettem azoknál a részeknél, ahol úgy kezdte, hogy: Az újságok azt állítják, hogy...., de igazából ez így történt, hogy..... Mindig is tudtam, hogy a média szereti ferdíteni a dolgokat, de hogy ennyire? Ez már nevetséges, és beteges, hogy azzal akarnak maguknak olvasókat szerezni, hogy össze vissza irkálnak mindenféle hülyeséget. 

-Kész agy rém lehet, amikor ezeket a cikkeket olvasod magadról.

-Ki lehet bírni.-Nevetett.-Néha az agyamra mennek, de próbálok nem foglalkozni velük.

A vacsora végeztével ismét beültünk az autóba, de nem a szálloda felé vettük az  irányt. Niall-re emeltem kíváncsi tekintetemet.

-Csak egy kis kitérőt teszünk.-Mondta nyugodt hangján, majd közelebb húzott magához.

Az úton végig beszélgettünk, és nevettünk. Hihetetlen, hogy mennyire megkedveltem Niall-t pár nap alatt. A pizzázás óta, sőt, még az előtt sem volt számomra közömbös. Mióta tudom, hogy Lea és Harry között van valami komolyabb dolog, biztos ami biztos alapon Bells-szel leszedtük a falunkról az összes olyan posztert, ami a fiúkat ábrázolja. 

-Megéreztünk.-Nyitotta ki Niall a kocsiajtót.

-Asztaaa a Szabadság szobor sokkal szebb élőben, mint a képeken.-Néztem fel a hatalmas szoborra, aminek a magassága talapzattal együtt, igen közel állhat a 100 méterhez.

-Gyere, másszuk meg.-Ragadott karon.

Áthajókáztunk az Liberty Island-ra, és kéz a kézben szeltük a lépcsőket. A hölgy koronájából csodás volt a kilátás. A fákjába sajnos nem mehettünk fel, de nem sajnáltam. Az volt most nekem a legfontosabb, hogy az az ember ölel át, akiért bármit megtennék.

-Szeretlek.-Suttogta a fülembe.

-Én is téged.-Néztem gyönyörű, kék szemeibe, amik mindig elvarázsolnak.  

Egy ideig csak néztük egymást, majd egy hirtelen mozdulattal Niall ajkait az enyéimre tapasztotta. A testemből a pillangók kiszálltak. Helyét  a szenvedély, a tisztelet, és az az erős szerelem vette át, amit még ezelőtt sosem éreztem. 

A lépcsőn lefelé sétálva egy szót sem szóltunk egymáshoz. Az utcai zajokon, és a cipőm sarkának kopogásán kívül nem hallottunk semmit. Csönd volt. De ez a csönd egyáltalán nem volt kínos. Inkább kellemes. Vetettünk egy utolsó pillantást a szoborra, majd visszamentünk oda, ahol letett minket az autó. Pechünkre késett a sofőr. Éppen egy kavicsot rugdostam, amikor Niall hirtelen elém lépett, és szenvedélyesen megcsókolt ott, az utca közepén. Az egész világ ott volt körülöttünk, de ez akkor semmit nem számított, az idő tényleg megállt arra a kis időre. Hiszem, hogy mindenkinek van olyan pillanata, amelyről azt szeretné, ha örökké tartana. Ha választhatnék, az enyém bizony ez lenne.

                                         

A lakosztályba érve, két kézzel firkantott üzenetet találtunk.

~Remélem jól éreztétek magatokat. Mi elmentünk egy kis esti városnézésre, és addig kipróbáljuk a szülinapi ajándékomat, amit anyutól és Adam-től kaptam.~

                                                               xoxo  -Lea

~Legyetek jók, és ha mégsem jönne össze, legalább legyetek ELŐVIGYÁZATOSAK, mert még nem akarok  nagybácsi lenni!! :P~

                                                                        -Louis

2.fejezet 17.rész

Mindenhol Zayn a téma, ugyanis tegnap este lelépett twitterről. Itt hagyott minket. Mindenki máshogy éli meg ezt az egészet. Vannak akik órákig sírnak, és vörösre dörzsölik a szemeiket, de vannak olyanok is, akik őrült hisztibe kezdenek, hogy hogy tehette ezt velünk, míg mások fekete ruhába bújnak, és mécsest gyújtanak, mint ha temetésre mennének. (Igen, ilyen emberekről is hallottam már.) Vannak, akik fake profilokkal, és levelekkel bombázzák a világhálót, míg az igaz szívű rajongók gőz erőkkel trendelnek, és kérlelik Zayn-t, hogy jöjjön vissza. Egy kicsit félre kell tennünk azt az önzőséget, ami bennünk lakozik, és át kellene gondolnunk azt, hogy igazából Zayn nem tett semmi rosszat azzal, hogy törölte a felhasználóját. Igaz, hogy így elvágta talán az egyetlen, és legszorosabb fonalat köztünk, és maga között, de ezzel csak önmagát próbálja védeni az örökös kritikáktól, és rosszakaróktól. Úgy gondolom, hogy adnunk kell neki egy kis időt, hogy átgondolja a döntését, ugyanis a jó döntések nem könnyítik meg az életünket, csak könnyebbé teszik, és ezzel ő is tisztában van. Sosem tudhatjuk, hogy mit hoz számunkra a jövő. Egyet tehetünk: a rendelkezésünkre álló információk alapján megpróbáljuk meghozni a számunkra legjobb döntést. Nagyon furcsa, hogy amikor beírom azt a dallamosan csengő twitter nevet a keresőbe, nem dob ki egyetlen találatot sem. Nincs ilyen felhasználó. Szerintem sokan belegondoltatok abba, hogy ha itt állna előttetek életnagyságban,  akkor mi lenne a legokosabb cselekedet, amit tehetnétek. Egy nagyon aranyos ismerősöm úgy gondolja, hogy egy hatalmas ölelés többet jelent bármi másnál, amiben teljesen igaza van. 
Eddig a pillanatig nem tudom felfogni, hogy miért is kellett baszogatni Zayn-t. Mit tett Ő, amivel kiérdemelte ezt? Semmit. Úgy tökéletesek, ahogy vannak. A véleményem akkor sem változna meg róluk, ha Zayn és Harry testét töménytelen mennyiségű tetoválás borítaná, vagy ha Niall halál részegen és pucéran bungee jumping-ozna......és még sorolhatnám. Így KELL szeretni őket. Mondjuk nem is lehetne másképp ezeket a kis lükéket. ♥

A kis monológom után itt a következő rész, ami nem lett túl nagy szám, de ezért remélem, hogy nem szaladtok a falnak, amikor meglátjátok, hogy milyen iszonyat hosszúra sikeredett. xx


Egyedül ébredtem. Elvégeztem reggeli teendőimet, és magamra rángattam egy barna felsőt, és egy ugyan ilyen színű hárem nadrágot. Eszembe jutott a tegnap esti pezsgős akciónk, és visszanéztem a videót. Nagyon jót nevettem a történteken, de egy kicsit bűntudatom volt. Benyitottam a mellettem lévő szobába, remélve, hogy Hannát ott találom, és végre bocsánatot kérhetek tőle. Az ágyon Harry feküdt. Feje alá tettem egy párnát, betakartam, nyomtam egy puszit a szájára és kisétáltam. A következő szoba ajtaját résnyire kinyitottam, és megpillantottam Hanna és Niall ruháit széthajigálva a földön. Nagy valószínűséggel Niall is a szobában van, ráadásul ruha nélkül. Nagyon örültem annak, hogy ilyen jó volt az éjszakájuk a szülinapomon, elmosolyodtam, becsuktam az ajtót, és az irányt a konyha felé vettem. Zayn, Gregg, Eleanor és Louis nyöszörögve csoszogtak be a helyiségbe.
-A másnapos hadosztály kávét szeretne.-Ült le Eleanor velem szemben. Fél órán belül, már mind a tízen a kanapékon ültünk, és a kávéinkat szürcsölgettük.
-Lea, nem úgy volt, hogy neki estek Maya-val a Whisky-nek?-Kért számon Zayn.
-Úgy volt, de Maya lelépett, mert valami dolga akadt az éjszaka közepén, nekem meg leesett a harmadik pohár után, hogy ma még el kell mennem egy fashion show-ra, és elég gáz lenne egy halom fotós előtt másnaposan megjelenni.
Danielle és Liam kivitték a bögréinket a konyhába, és bepakolták a mosogató gépbe, így Harry-vel ketten maradtunk a kanapén.
-Kicsúsznál a szélére?-Kérdezte Harry rekedtes hangján.
-Persze.-Nehezemre esett, de felemeltem a hátsóm, és arrébb ültem, ez a kis hülye, meg elnyúlt, fejét az ölembe tette és kényelembe helyezte magát.
-Kényelmes?-Simogattam az arcát.
-Ühümm.-Jött a rövidke válasz.
Niall intézett nekünk valami kaját. Ebéd után félre vonultam Hannával, és bocsánatot kértem a pezsgős dolog miatt. Drága barátnőm kinevetett, és azt mondta, hogy hülye vagyok, ha szarul érzem magam a történtek miatt, majd a nappaliban újra néztük a videót, amit az este felvettünk. Niall-ön kívül mindenki a földön fetrengett a nevetéstől.
-A jövőben egy tagú lesz a One Direction.-Mondta könnyedén.
-Mégis miért?-Kérdeztük egy emberként.
-Azért, mert ha még egyszer ilyet csináltok, -itt kék szemei villámokat szórtak a banda tagokra-akkor esküszöm, hogy megöllek titeket.
-Mi is szeretünk!-Ölelte át Lou.

                                             -×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×

A divat bemutatón mindenki megcsodálta a gyönyörű, fehér ruhámat, amit Hanna és Bells tervezett, és rettentően bírták azt a cipőt, amit Niall adott nekem. Bella, amióta ismerem, mindig tervezett ruhákat. Hetediktől kezdve ő tervezi a jelmezeinket, és a báli ruháinkat. A nyári kollekciónál én is be szoktam segíteni, de ez csak azért van, mert egész évben a nyári cuccokon dolgozom, és még így sem tudom beérni Bell-t sosem. Túlságosan ügyes. Bella anyukájának van egy kedves ismerőse, aki fiatal korában rengeteget varrt. Ő szokta levenni a méretet, és elkészíteni a ruha költeményeket, amiket mindig irigyelnek a suliban. 

2.fejezet 16.rész

- Áááá Gregg. Olyan jó, hogy itt vagy. - Öleltem át.
-Én is örülök, de ha így szorítasz, megfulladok.
-Sajnálom. Csak annyira boldog vagyok. Nagyon hiányoztál.
-Te is nekem. - Ölelt szorosabban.- Harry-nek köszönd, ő szervezte ezt az egészet.
-Köszönöm. -Hálálkodtam, majd őt is megöleltem, és vállába fúrtam az arcom. Kicsit féltem, hogy tönkre teszem a lányok munkáját, mert rengeteget dolgoztak vele.
-Ezt tőlem és Bells-től kapod. Szerintem tetszeni fog, mert Bellával terveztük neked.-Mosolygott.-Mielőtt  kibontod, azt el kell mondanom, hogy egy kicsit össze beszéltünk Niall-el az ajándékot illetően. - A doboz tartalma egy gyönyörű ruha volt.
-Ez hozzá tartozik. -Nyomott a kezembe Niall egy kisebb dobozt, amiben egy csinos cipő volt.
-Annyira gyönyörűek! Köszönöm. Ezt a cipőt vadásztam mindenhol. Köszönöm szépen. -Öleltem át őket.
Harry volt az utolsó, aki átadta az ajándékát, ami egy meseszép cicát formáló gyűrű volt.

 -Egy macseeek. Köszönöm. -Hálálkodtam. Ajkaink már majdnem össze értek, amikor Zayn és Louis kicsit megunták a várakozást.
-Elég a romantikából. Irány bulizni.-Adták ki a parancsot.

                             -×-×-×-×-×-×-×-×-×-

Éppen Zayn-nel táncoltam, amikor hirtelen faképnél hagyott, és a DJ pultban kötött ki.

 -Hölgyeim és Uraim! A világ legjobb barátja ma ünnepli a szülinapját. Ennek tiszteletére, az elkövetkező öt percben én keverem a kedvenc zenéit. Boldog Szülinapot Lea! -Rám kacsintott, felvette a fejhallgatót, és elindította az International Love-ot. 

-Ti aztán tényleg jóban vagytok -Bökött Gregg Zayn felé, aki ebben a szakmában, is nagy karriert futhatna be, és nem kellene lemondania sikítozó lányok ezreiről.

                       
A bulizást a hotelben folytattuk. Én már éppen készültem feldobni a talpam, mikor a segg részeg Harry rám mászott, és valami puncsról, meg kiscicákról kezdett el nekem magyarázni.
-Hulla részeg vagy, és rettentően nehéz.-Löktem le magamról.-Gyere, menjünk inkább táncolni.
-De a kiscicák.-Sipított.
-Tökéletesen érzik magukat ott, ahol vannak.-Rángattam magam után.-Ugye tudod, hogy részegen jobban táncolsz?
-Mondták már páran.-Hajtotta le fejét a vállamra.
A nappaliban, a szememmel minden hol Niall-t kerestem, mert beszélni akartam vele. Végig néztem a helyiségen. Niall egy fotelben ült, egy csöndesebb sarokban, ölében Hannával. El voltak foglalva egymás ajkaival, és nem vettek tudomást a külvilágról. Egy olyan helyre kerültek, ahol csak ők ketten vannak, senki más. Niall Hanna tincseivel játszott, míg a lány a szőkeség tarkóját simogatta.
-Annyira össze illenek. -Suttogta Danielle.
-Szerintem egymásnak lettek teremtve. -Állapította meg Eleanor.
-Reménykedem benne, hogy valami komolyabb dolog kezd kialakulni közöttük.-Csatlakozott be a beszélgetésbe Liam, aki Dan derekán pihentette a jobb karját.
-Szivassuk meg őket!-Mondta Louis, egy gonosz mosollyal az arcán.
-Benne vagyok!-Jelentette ki Harry egy vakmerő mosoly kíséretében.
-Meg ne próbáljátok! -Fenyegetem őket, elég kevés sikerrel. Gregg előkapta a mobilját. Mi is így tettünk, abban reménykedve, hogy nekünk talán jobb szögből sikerül felvenni a "meglepetést", bár fogalmam sem volt, hogy mire készülnek ezek az idióták. DJ Malik megnyomott egy gombot az iPod-on, s meghallottuk a  Campagne Showers kezdő sorait. Mindenki ismerte ezt a számot. Lou, Hazza, Liam és Zayn elővettek egy-egy üveg hűtött pezsgőt, felrázták, majd mikor a szöveg a refrénhez ért, amit együtt ordítottuk, a srácok pedig pezsgő fürdővé változtatták a fotelt, amin Hanna és Niall osztozott. Amikor elfogyott az üvegekből az összes alkohol, akkor érkezett el az ő idejük. Azt hittem, hogy valamivel megbosszulják majd ezt az egészet. Ehelyett leordították a fejünket, hogy hogy lehettünk ilyen szemetek, és elmentek zuhanyozni. Együtt. Egyszerre. Úgy döntöttünk, hogy egyetlen értelemben követjük Hannapipőkéjék példáját, és befejezzük a bulizást.
-Örülhetünk, ha nem jelentenek fel minket csönd háborításért. -Mondtam nevetve.
-Mi így szoktunk bulizni. Hangosan, de legalább jól érezzük magunkat.-Sétált el mellettem Liam.
-Remélem, hogy élvezted a szülinapod.-Ült le mellém Gregg, és vett egy szeletet a pizzából.
-Mikor mész haza?
-Még csak most jöttem, és már haza küldenél?-Vonta fel a szemöldökét.
-Tudod jól, hogy nem úgy értettem.-Bokszoltam a vállába.
-Holnap délután.-Monda szomorúan.

2.fejezet 15.rész

Nagyon szépen köszönöm a díjat, és örülök, hogy ennyien olvassátok az irományom. Nagyon felvidított az új díj, tehát úgy gondoltam, hogy ti is örülnétek egy új résznek. Remélem, hogy tetszik majd . :)) xx

A chicago-i ház olyan üres volt nélkülük. Hiányzott a veszekedésük a táv kapcsolón, a riadt pillantásaik, majd a nevetésük, amikor lezakózom a lépcsőn. Szerencsétlenségemre, már elvitték a fiúk csomagjait. Szétnéztem a házban, majd Harry és Louis ágya alatt találtam egy pólót. Ennyi maradt nekem belőlük... egy póló...Döbbenten ért a felismerés, amikor leesett, hogy a ruhadarab, amit a kezemben tartok, az Harry-é. Még az illata is olyan volt, mint Harry-nek. Már besötétedett, és még nem voltam álmos sem, elkezdtem összepakolni a holmim nagy részét. A pakolás végeztével lezuhanyoztam, fogat mostam, felvettem Hazza pólóját, bevágódtam az ágyába, s perceken belül lealudtam.

Korán kellett kelnem, mivel ma fotózásokon kell részt vennem. Hajamat kivasaltam, sminkem tusból és száj fényből állt.

Felkaptam egy virágos pánt nélkülit és egy rövid nacit. Megtelt bőröndjeimet leráncigáltam a lépcsőn, amiket egy gorilla kinézetű pasas betett egy fekete autó csomagtartójába, majd előre küldte őket New York-ba. Maya jött értem, és fuvarozott el a fotózásokra. A képek csodásak lettek, nagyon meg voltam elégedve velük. A jogsimat is sikeresen átvettem, és Maya megengedte, hogy én vezessek a reptérig, majd a New York-i reptértől a hotelig. Anyu és Adam, Apu, a Nagyiék, Dani és Bells is, aki valami nyavalyát elkaphatott, mert 39°C -os láza van, felhívott, és felköszöntött. A többiek mind megfelejtkeztek rólam, még Harry is.
-Kisasszony, a csomagjai már fönt várják önt a lakosztályában.
-Köszönöm, Mr. Jonson.-Pillantottam a pasas névtáblájára. A lakosztályban szokatlanul sötét volt.
-Tudod mit, Maya? Azt javaslom, hogy most rögtön környékezzük meg a bár szekrényt.-Ezalatt vadul kotorásztam a villany kapcsoló után.-Whisky-vel, vagy Martini-val kezdjük a bemelegítést?-Kérdeztem, majd valaki felkapcsolta a villanyt.
-Meglepetéééés!!!-Üvöltötték egyszerre, majd egy halom konfetti zúdult rám.

-Nektek most nem Kanadában kellene lennetek?

-A kanadai út csak kamu volt!-Ölelt át Hanna.

-Hát te??-Kérdeztem az előbbinél is meglepettebben.

-A srácok hívtak, azt mondták, hogy valami nagy buli van készülőben.-Mosolygott.-Bells beteg, így nem tudott, eljönni, de azt üzeni, hogy miest jobban lesz, jön, és bepótolja a bulizást velünk.

A srácok mögött megpillantottam Hary-t. Nincs annál nagyobb öröm, mit amikor egy másik embernek felcsillan a szeme, és rád mosolyog, mert boldog, hogy láthat téged. Átölelt, majd egy könnyed csókot lehelt ajkaimra.

-Boldog Szülinapot.-Mondta, én pedig egy újabb csókkal jutalmaztam.

-Ezt majd tartogassátok későbbre, mert még Lea nincs átöltözve.-Szólt ránk egy kellemes hangú lány.-A nevem Eleanor, és Boldog Szülinapot csajszi.

-Köszönöm. Lou rengeteget mesélt rólad.- Öleltem át.

-Boldog szülinapot Lea! Danielle vagyok, Liam barát nője.-Mutatkozott be.

 Beráncigáltak a szobámba, és segítettek készülődni. Hanna és El a ruháimat válogatták, míg Danielle a sminkemet készítette, ami csodálatos lett. A csajok egy gyönyörű ruhát választottak. Eleanor gyorsan végzett a körmeim lakkozásával, így besegített Danielle-nek cipőt választani, mialatt Hann a hajammal bajlódott. Nagyon büszke vagyok a lányokra, mert a végeredmény csodás lett. Hosszú szőke hajam szabályos loknikban hullott a vállaimra. Szemeim hatalmasabbnak, és szebbnek tűnt, mint valaha. Körmeim gyöngyházfényűek voltak, amik tökéletesen illettek arany színű karpereceimhez. Amint kiléptem a szoba ajtón, a srácok elismerő pillantásai láttán egy kicsit zavarban éreztem magam.                                                                              -Ideje átadni az ajándékokat! Én kezdem.-Jelentette ki Harry, majd kinyitotta a szobája ajtaját, ahonnan kisétált a meglepetésem teljes élet nagyságban.

A második díjam. :)

1. MINDENKINEK 11 DOLGOT KELL MONDANIA MAGÁRÓL.

2.A JELÖLŐ MINDEN KÉRDÉSÉRE VÁLASZOLNI KELL.

3.  11 KÉRDÉST KELL FELTENNI A JELÖLTEKNEK.

4.  az embereket MEG KELL JELÖLNI ÉS LINKELNI. /NINCS VISSZAADÁS, VISSZAJELÖLÉS/

11 dolog rólam:

-Imádom John Mayer-t

-nyolc évesen ügyvéd akartam lenni

-nem szeretem a rizst

-elhatároztam, hogy egyszer találkozni fogok a fiúkkal (bármi áron)

-kicsit furcsán érzem magam, amiért csak egyszer volt kivasalva a hajam. De mit csináljak, hogy ha vasalás nélkül is szögegyenes...?

-rosszul leszek, ha meghallom madonnát énekelni

-rájöttem, hogy a matek nagyon fontos dolog. segít neked abban, hogy ki tudd számolni, hogy mennyi pénzt kell még összegyűjtened, hogy tudj venni egy 1D vip jegyet. ;)

-minden nap eszem gyümölcsöt, és nutellát

-a hisztis picsáktól frászt kapok

-régebben 4éven át kéziztem

-a milka a kedvenc csokimárkám

(Harry styles pedig a kedvenc pasimárkám)

/csak kár, hogy keveset gyártottak belőle, innen látszik, hogy nem méd in csína./

kérdésekre válaszok:

1.MIÓTA ÍRSZ? nézd meg az 1. bejegyzésem, és megtudod

2.MI AZ, AMI MEGFOGOTT A SRÁCOKBAN? soroljam..? 

3.NÉZED AZ OLIMPIA ZÁRÓÜNNEPSÉGÉT? néztem. Zayn haja....aww

4.HOGY VAGY? köszi, jól :))

5.MIT GONDOLSZ PERRIE-RŐL? *************************************************

6.MIÓTA SZERETED A SRÁCOKAT? amióta reginaginas meghallgattatta velem a stole my heart-ot. azóta is ez az egyik kedvencem az összes többivel együtt

7.MI/KI VETT RÁ AZ ÍRÁSRA? reginaginas inspirált

8.RÉSZRŐL RÉSZRE ÍRSZ, VAGY MEGÍROD JÓVAL ELŐRE A FEJEZETEKET? megírom előre a fejezeteket

9.KIRE VAGY A LEGBÜSZKÉBB, AKI ÉRMET NYERT AZ OLIMPIÁN, MAGYAR SZÍNEKBEN? dani és krisztián

10.MELYIK ORSZÁGBAN, VÁROSBAN ÉLNÉL A LEGSZÍVESEBBEN? egyértelmű, hogy london.  mondjuk, én már a srácok előtt is angol buzi voltam. ha egyszer bejutok abba az országba, akkor kitoloncolni már nem fognak tudni.

11.MIT GONDOLSZ  RÓLAM? /1 MONDATBAN/  nagyon őrült vagy. :)) ♥

kérdések, amiket felteszek:

1.) Ha van beceneved, akkor mi az?

2.) mi volt az első benyomásod a srácokról?

3.) kivel mennél el egy lakatlan szigetre?

4.) játszol valamilyen hangszeren?

5.) ha választanod kellene, hogy mit ennél egy éven át, akkor mi lenne az?

6.) zayn sokat fogyott. az arca beesettebb lett. szerinted ebben a fogyásban közrejátszik perrie?

7.) ki a kedvenc színészed?

8.) vámpírok vagy vérfarkasok (twilight)

9.) aludtál már el tanítási órán?

10.) Mi ad neked ihletet a részek megírásakor?

11.) mi a véleményed zayn új sérójáról?

A díjat küldöm Regina Maliknak.

2.fejezet 14.rész

Louis előnyét sikerült volna behoznom, ha nem rúgok bele véletlen egy nagyobb darab kőbe. Liam és Harry fej-fej mellett futottak. Ami azt illeti, nem tisztességesen versenyeztek egymás ellen. Harry és Liam műsora nem volt mindennapi látvány. Bells és Zayn egymást támasztották nevetés közben. Mikor körülnéztem a pizzázó előtt, kicsit keveselltem a létszámot. Megnyugodtam, mert nem csak nekem tűnt fel.
-Hanna és Niall hol a francban vannak már?-Nézett körbe Liam. Mi is keresni kezdtük őket a szemünkkel. Tőlünk nem olyan messze, annál a bizonyos kőnél, amin majdnem áthasaltam, ott álltak mind a ketten. Hannának is meggyűlhetett a baja a járdadarabbal, mert cipőjét Niall szedte össze, és húzta fel a lábára, mint Hamupipőkének a herceg.
-Üdvözölve legyenek, ebben a szerény kis pizzázóban.-Kezdte a játékot Louis.
-Az Ír herceget, és Hannapipőkét megkérném, hogy fáradjanak beljebb.-Hajoltam meg.
-Lea Montgomery! Ha nem hagyod abba ezt a hülye játékot, akkor esküszöm, hogy nem éled meg a holnapot!!-Fenyegetőzött.
-Ahogyan parancsolja Hannapipőke. 

                                                     ×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×

Hanna és Niall beszálltak a kocsiba, Bells-szel rájuk csaptuk az ajtót, majd intettünk a sofőrnek, hogy induljon. Lehetett hallani, ahogyan ordibálnak a sofőrrel, hogy állítsa meg a járművet. Kár volt a gőzért, mert a sofőr be volt avatva mindenbe. 
-Ezt most miért kellet? Gyalogolhatunk a hotelig.-Háborodott fel Zayn.
-Én szívesen gyalogolok veled a hotelig.-Lépett mögém Harry és nyomott egy puszit a vállamra.
-Hívok két taxit.-Nyugtatgatta Bell Zayn-t, majd tárcsázta a számot.-Gáz van. Nem tudnak csak egy taxit küldeni, szóval valakinek gyalogolnia kell.
-Akkor majd mi gyalogolunk Lea-val.-Ragadott karon Harry.-A hotelben találkozunk.-Köszöntünk el, majd egyre jobban távolodtunk várakozó barátainktól. Már egy órája sétáltunk, amikor Harry egy eléggé tartalmas üzenetet kapott. Olvasás közben mosolygott, és néha rám pillantott. Nem vagyok az a fajta lány, aki szeret belekotorászni a másik mobiljába, így azt sem tudom, hogy mi volt az SMS tartalma. Az én mobilom is rezegni kezdett, jelezve, hogy üzenetem érkezett.

Holnap a 14:00-s géppel vissza kell repülnöd Chicago-ba egy fotózás miatt. Nagyon fontos!! A jegyed a szobádban van. A többiről a későbbiekben tájékoztatlak. ~Maya

-A menedzserem most küldte, hogy holnap 2-kor indul a gépem vissza Chicago-ba.
-A miénk pedig Ottawa-ba, a ruháinkat pedig majd utánunk küldik.
-Harry, ti hogy hogy Kanadába mentek? Nem úgy volt hogy New York-ban lesz a következő konceretek?
-Valami hülye reklámot forgatunk.-Közölte flegmán.
-Hidd el, hogy nem lesz olyan rossz. Kanada gyönyörű hely. Szerintem tetszeni fog neked.
-Nem azzal van a gond, hogy később megyünk New York-ba, hanem az, hogy két napig nem látlak majd, és egyedül kell ünnepelned a szülinapod.-Megállt, és elém lépett, én pedig nevetni kezdtem.
-Két nap miatt vagy ennyire kibukva? Nekem is hiányozni fogsz, de most gondolj bele, hogy milyen lehet Louis-nak és Liam-nek. Nekik sokkal hosszabb ideig kell távol lenniük a barátnőiktől, te pedig két nap miatt  kivered a hisztit. Rengeteg időt lehetünk még együtt, és szülinapom is lesz még.
-Lehet hogy igazad van. Egy valamit meg kell beszélnünk, még mielőtt belépünk a hotelba. Azt a dolgot, ami kettőnk között van, az....
-Ezt még tartsuk titokban. A nyilvánosságnak még nem kell erről tudnia.-Javasoltam.


A hotelben Hanna jól lecseszett minket, persze magyarul, hogy a fiúknak fogalmuk se legyen, hogy mit is ordibál.
-Tudjátok ti, hogy milyen kínos volt, hogy betuszkoltatok minket egy kocsiba?
-A sofőr nem éppen így nyilatkozott erről az egészről.-Bells kijelentése egy kicsit meglepte Hannát.
-Miért? Mit mondott még?
-Azt, hogy annyira jól elbeszélgettetek, hogy nem vettétek észre, hogy háromszor annyi időbe telt, mire hazaértetek. Tudod, a taxis a nagybácsim egyik ismerőse.-Vallott be mindent Bell.
-Mindenki be volt avatva ebbe az egész hülyeségbe, csak mi ketten nem?
-Tudod Hanna, az igazság az az, hogy a srácok sem tudtak semmiről.-Ismerem Hannát, és szerintem most azon volt, hogy kiderítse a barátnő gyilkolás legális formáit.   

A lányok nagy bocsánatkérés közepette közölték, hogy nem tudnak Amerikába utazni a szülinapomra. Nem hibáztathatom őket. Majd Maya-val elmegyünk valami helyes kis pub-ba New York-ban. Korán lefeküdtünk, mert a fiúk még  indulás előtt meg akarták nézni a várost, amiből szerintem nem lesz semmi, mert egyikőjük sem fog tudni felkelni. Túlságosan szeretnek aludni. 


                                              ×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×

A városnézésből nem lett semmi, ami miatt nagyon csalódottak voltak. Megígértem nekik, hogy ha legközelebb jönnek, akkor a városnézés lesz a legelső dolog, amit csinálni fognak, miután leszálltak a gépről. A srácoknak indulniuk kellett. Gyorsan végigöleltem mindenkit. Harry-t hagytam utoljára, akinek egy puszit nyomtam az arcára.
-Vigyázz magadra.-Szakítottam meg a csöndet.
-Te is.-Nyomott egy puszit a homlokomra, majd felszálltak, és pillanatokon belül útban voltak ismét Amerika felé.
Nagy meglepetésemre, Dani és Adam végignézték az egész búcsúzkodást. Arra a kérdésemre, hogy mi a csudát keresnek itt, úgy érzem, hogy sosem kapok egyértelmű választ. Barbi most éppen apuval nyaral az olasz tengerparton, és sütteti a hasát, miközben azzal az édes akcentussal beszél, amit együtt fejlesztettünk ki. Ebéd után Danival vállaltuk, hogy bepakoljuk a mosatlant a mosogató gépbe.
-Mi volt ez a nagy ölelkezés azzal a kis fürtössel?-A kezemből majdnem kiejtettem az összes tányért, e kérdés hallatán. Abban bíztam, hogy nem kérdez rá erre az egészre.
-Ööööömm semmi különös. Hogy megy a suli?-Próbáltam terelni a témát.
-Szuperül. Egy-két tanárt már az őrületbe kergettünk, és most úgy néz ki, hogy felmond.-Mesélte boldogan.
-Ennyire utáljátok?
-Az nem kifejezés! Ritka egy szipirtyó.
-Hogy hívják, és mit tanít nektek?
-Az igazi nevét nem is tudom. Mi a háta mögött kutyám majomnak hívjuk, amúgy eredetileg matektanár lenne. Hallanod kellene azokat a jó kis beszólásait. A földön fetrengnél a nevetéstől.
-Na mesélj!
-Az egyik osztálytársamat, Alízt, tök random módon lemajmozta.
-Szenilis egy boszorkány, azt meg kell mondani.
-A magad ellensége vagy, ha nem csinálod meg a házit.-Idézte.
-Nem lennék a helyedben.
-Én sem a sajátomban. HÉ! NE TERELD A TÉMÁT!-Már reménykedtem benne, hogy nem esik le neki ez az egész.-Akkor ti most együtt vagytok azzal a...
-Harry. Így hívják.
-Nem érdekel, hogy hogy hívják. Most együtt vagytok, vagy nem???
-Együtt, de még nagyon friss ez az egész.
-Olyan ismerős nekem....Harry...nem tudom, hogy honnan... Ó te jó ég.-Tagolta.- Te most a One Direction-ből kavarsz a Harry-vel??
-Sokáig tartott, míg leesett.-Veregettem meg a vállát.
-Azt is nehezen hitték el, hogy a hugom sztár lett. Azt meg végképp nem fogják elhinni, hogy a tinilányok kedvencével kavar.
-Kérlek ne mondd el senkinek. Még anyunak sem. Majd én szeretném neki elmondani, de nem most.
-Rendben. Bennem megbízhatsz.
-Amúgy hogyan sikerült elhitetned az emberekkel, hogy a hugod vagyok? Megmutattad annak a bulinak a party fotóit, ahol azt hitték, hogy a csajod vagyok?
-Pontosan azt tettem.-Vigyorgott.
-Lea, anyukád azt üzeni, hogy ideje indulni.-Lépett be a konyhába Adam.

2.fejezet 13.rész

A nagy ölelkezést Bell szakította meg.
-El kell mondanunk még valamit, de előbb ülj le.
-Miért kell ehhez leülnöm?-Érthetetlenkedtem.
-Jobb lesz, ha leülsz.-Tanácsolta Hanna, aki helyet foglalt Niall mellett az ágyon. Én Harry mellé, Bells Zayn és Liam között ült. Louis volt az egyetlen, aki a földön kötött ki, pedig elfért volna Hazza másik oldalán.
-Ne kíméljetek.-Mondtam, és ránéztem a csajokra.
-Lexi feltöltött egy videót a YouTube-ra, amin énekelsz.-Hadarta el Hanna.
-Hogy mit csinált?-Csak ennyit bírtam kinyögni. Nagyon jól tudja, hogy sosem szerettem közönség előtt énekelni. Üveges tekintettel néztem az előttem ülőre, aki ebben az esetben Niall volt.-De nem úgy volt, hogy senkinek nem mutatja meg?
-Úgy volt. Sajnáljuk. Próbáltuk leszedetni vele, de nem volt hajlandó.-Motyogta Bells
-Várjunk egy kicsit....Te tudsz énekelni??-Nézett rám Louis.
-Úgy énekel, mint az angyalok.-Köpte el magát Hanna.
-Énekelnél nekünk valamit?-Kért meg Liam.
-Az ki van csukva, hogy én énekeljek.-Jelentettem ki.
-Kérlek.-Suttogta a fülembe Harry, majd egy puszit nyomott az arcomra.
-Rendben. De hozzatok egy gitárt.
-Te tudsz gitáron játszani?-Kérdezte döbbenten Harry.
-Zongorázik is.-Közölte Zayn nemes egyszerűséggel.
-Te ezt meg honnan tudod?-Kérdezték kórusban a többiek.
-A legelső repülő utunkon mondta.-Emelte fel a kezét védekezés képen.
-Hozom a gitárt!-Ugrott fel Niall, és egy percen belül már a kezemben tartottam a hangszert.
-Mit szeretnétek hallani?-Kérdeztem kis közönségemtől, mert fogalmam sem volt arról, hogy mit is énekeljek.
-Miley Cirus-True Friends -adta az ötletet Hanna- annyira szeretem, amikor ezt a számot énekled.-Összeszedtem minden bátorságom, és elkezdtem játszani a gitáron az akkordokat.

We sign our cards                      [...]  You're a true friend   
And letters BFF                           You're here 'til the end 
You've got                                You pull me aside  
A million way                             When somethin' ain't right 
To make me laugh                          Talk with me now  
You're looking out                        And into the night 
For me                                    'Til it's alright again 
You've got my back            
It's So good                                 
To have you around                        You're a true friend 
You know the secrets                      You're a true friend 
I could never tell                        You're a true friend .
And when I'm quiet you 
Break through my shell
Don't feel the need 
To do a rebel yell
Cuz you keep my feet 
On the ground.[...]

Annyira örültem, hogy a refrént velem énekelte mindenki. Olyan volt az egész, mint ötödik év végén a nyári táborban, csak most egy kisit másképp. Nem voltunk a szabadban, nem volt tábor tűz, és nem fúj-oltunk egymásra, mint ahogyan régen csináltuk. Inkább egyre jobban vágytunk egymás társaságára.

-Rendeljünk kaját.-Vetette fel Niall. Az evés általában az ő ötlete szokott lenni.
-Pizzát vagy kínait?-Kérdeztem a mobilom után nyúlva.
-Ez szerintem ez nem kérdés.-Jelentette ki Bells, aki köztudottan ki nem állhatja a kínait.
-Mi lenne, ha megrendelnénk a pizzát, és elmennénk megenni. Legalább megspórolunk egy kis időt.
-Tudod Louis, neked értelmes ötleteid is vannak.-Ámuldoztam.
-Azok is értelmes ötletek, hogy hogy szívassam meg a srácokat.-Kérte ki magának.
-Egy szóval sem mondtam, hogy nem értelmes.-Felkaptam a táskám, és az ajtó irányába indultunk, miután felvették a rendelést a pizzériában.
A sofőrt megkértük, hogy tegyen ki minket hamarabb, mert sétálni szeretnénk egy kicsit. Eléggé besötétedett, így nem kellett bebugyolálnunk az arcunkat. A srácok imádták Budát, már amennyit láttak belőle. Kicsit meghökkentek, amikor felvilágosítottuk őket a "Budapest dologról". Kicsit nehéz volt megértetni velük, mert az hitték, hogy ugratjuk őket.
-Londont is ketté szeli a Temze, mégsem hívják úgy az egyik oldalt,  hogy Lon, a másikat pedig Don.-Okoskodott Louis. Pár másodperc alatt meggyőztem őt, az igazamról, hála a Google térképnek, és Bellának az ötletért.
-Nem tudod hova lett Hanna?-Suttogtam Harry-nek.
-Nézz hátra.-Mosolygott.
De miért mosolygott ennyire? Hátul sétál... nagy cucc. Én is imádok hátul sétálni. Mindent megértettem, amit hátra fordultam. Hanna és Niall egy kicsit lemaradva sétáltak egymás mellett, és elmélyültem beszélgettek.
-Annyira örülök, hogy ilyen jól kijönnek. Lehet, hogy ebből még lesz valami komolyabb is.-Örvendeztem.
-Hát még én. Most már csak Zayn-nek kellene egy barátnő.-Halkította le a hangját Harry, nehogy meghallják a többiek is.
-Bella meg már igazán bepasizhatna.-Kis csönd következett, majd Harry-vel egyszerre szólaltunk meg.
-Mi lenne, ha....
-Avassatok be minket is.-Szakított minket félbe Liam. Harry csak tátogott. Úgy látszik, pánik helyzetekben gyorsabba reagálok mint ez a kis majom itt mellettem.
-Mi lenne, ha gyorsabban sétálnánk egy kicsit, mert sosem érünk oda.-Böktem ki.
-Hova akarsz már gyorsítani? 200 méterre vagyunk pizzázótól.-Világosított fel Bells.
-Szép volt szuperhős.-Ölelt át Harry.
-Én legalább megpróbáltam, neked meg nem kellene ilyen cinikusnak lenned. Ront az imidzseden.
-Rontja az imidzsem??
-Igen. Rontja. Verseny a sarokig?

-Futáááás.-Ordított Lou, és mi már csak akkor kapcsoltunk, hogy futni kéne, amikor Louis már három háznyi előnyt szerzett.

2.fejezet 12.rész

-Liam-et választom.-Nyögte ki Zayn egy percnyi gondolkozás után.

                                                       ×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×

Kíváncsi voltam, hogy a szobánkból milyen a kilátás, ezért az erkély ajtón lógó csinos kis függönyt széthúztam, és kilestem a résen. Kicsit kellemetlenül éreztem magam, de nem Harry társasága miatt. Nagyon kedvelem őt, meg minden, csak kicsit furcsa volt ez az egész helyzet. Pár nappal ezelőtt úgy volt, hogy elmegyünk randizni, de ebből nem lett semmi, az ismert ok miatt, most meg osztoznom kell vele az ágyamon. A járdán sétáló lányok, akik 1D-s pólót viseltek, biztosan szívesen cserélnének velem helyet. Elképzeltem, ahogy másnap szétkürtölik a világon mindenkinek, hogy egy ágyban aludhattak a kis fürtös szupersztárral. A képzeletemben a csajok iszonyat vicces fejet vágtak, így nem bírtam, ki, és elnevettem magam, talán egy kicsit túl hangosan.
-Látom, boldoggá tesz, hogy itthon lehetsz.-Lépett mellém Harry.
-De még mennyire. Kíváncsi vagyok, hogy mit szólnának azok a csajok ha megtudnák, hogy pár méternyire vagy tőlük.
-Szólnának? Sikítanának. Pár percen belül tele lenne ez a hely sikítozó rajongókkal.
-Rajongókkal, akik mind azért jönnek el, hogy titeket lássanak.-Fogtam, és összehúztam a függönyt.
-Bella szokatlanul jól volt.....-Kezdte kicsit vontatottan.-Nem azt mondtad, hogy élet-halál között van?
-De, mert én is úgy tudtam.-Ültem le az ágy szélére, könnyeimmel küszködve. Harry rögtön észrevette, hogy valami nagyon nincs rendben, és abban a pillanatban leült mellém.
-Ha neked úgy jobb lesz, akkor nekem nyugodtan elmondhatod.-Tette kézfejét a kezemre, amit pár másodperc után villám gyorsasággal visszahúzott.
-Az egész sztori akkor kezdődött, amikor Floridába mentem.-Az előbbi kézfejrakósdi miatt egy kicsit zavarban voltam, ezért játszadozni kezdtem az ujjaimmal.-Utána a többi dolog, ami velem történt, mind rátett egy lapáttal. Caitlin és Lexi utálnak, mert ismert lettem, és jó bulinak találták, hogy átverjenek, és ezért hazudták azt, hogy Bell szarul van, pedig ez nem így volt. Még nem is egy autós ütötte el, hanem egy részeg krapek bicajjal, csak a biztonság kedvéért tartották bent.
-És te ezekkel a lányokkal voltál annyira jóban?-Csodálkozott.
-Akkor még teljesen mások voltak. Bármibe belekezdtem, ők mindig támogattak. Most pedig idióta pletykákat terjesztenek rólam, amit hál' istennek senki sem hisz el nekik.-Eszembe jutottak a régi emlékek, és az, hogy nem vettem észre, hogy mekkora kétszínűek, majd elkezdtek potyogni a könnyeim. Fogalmam sincs, hogy miért, de sírtam. Felpattantam az ágyról, és egy zsepit kerestem, amit Bells-szel mi csak sírós zsepinek nevezünk. A táskámban nem találtam, pedig úgy emlékeztem, hogy oda tettem. Csak ültem a földön, néztem a táskám, és egy szót sem szóltam.
-Ha ezek a lányok ilyeneket tettek, akkor sosem voltak a barátaid.-Harry letörölte a könnyeimet, és felhúzott a földről.
-Köszönöm, hogy meghallgattál.-Szipogtam, majd bementem a fürdőszobába, ahol átfésültem a hajam, megigazítottam a sminkem, és olyan állapotba hoztam magam, amit bátran felvállalhatok bárki előtt. Harry-t a nappaliban találtam, és valamit pötyögött a mobilján. Amint meglátott, eltette a készüléket, és felpattant.
-Ne vágj már olyan savanyú képet.
-Rendben, de akkor te meg lekötöd valamivel a figyelmem, ezáltal nem a frenemieimen jár majd az eszem, és így nem kell bámulnod a savanyú képem.

-Legyen.-Vágta rá, és elindult felém. Tenyerei közé fogta az arcom, és megcsókolt. Nagyon meglepett, de nem hezitáltam sokáig, hanem vissza csókoltam. Úgy éreztem, hogy a világ összes tűzijátéka körülöttünk durran szét.

Pár másodperc után szétváltak ajkaink. A csöndet Harry törte meg.
-Tudod, ezt már rég meg kellett volna tennem.-Vallotta be.
-Nekem mondod..?-Majd karjaimat a nyaka köré fontam, és magamhoz húztam, újabb csókért.
-Ennyire telhetetlen vagy?
-Csak egy kicsit. De tudod, ehhez a jövőben szerintem hozzá kell szoknod.
-Hogy mondod? A jövőben? Vagyis.....
-Igen. Felőlem igen, ha neked sincs ellenedre.
Felkapott, és megpörgetett, majd ajkait ismét az enyémekre tapasztotta, és a tűzijátékokat újból fellőtték körülöttünk. Nem tudom, hogy mennyi ideig lehettünk így. Tevékenységünket a mögöttünk lévő ujjongás, tapsolás, és fütyülés zavarta meg.
-Szép volt Harry.-Kántálták a srácok, és Harry-re vetették magukat.
-Ti most akkor...-Kezdett bele Hanna.
-...Együtt vagytok??-Folytatta Bells.
-Igen.-Vágtam rá. A csajoknak sem kellett több, mind a ketten a nyakamba ugrottak, és a srácokkal együtt ünnepeltek.