Közelebb hajoltam hozzá, és megöleltem, majd nyomtam egy puszit az arcára.
-Ezt miért kaptam?-Hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Azért, mert ez a dolguk a húgoknak.
-Tudod, most jöttem rá valamire.
-És mégis mire?
-Arra, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy itt vagy nekem. Nekem van a legcsúcsabb húgom a világon, és még szép is.
-Tudod mit?? Elég az érzelgősdiből!
-Mit csinálsz??
-Csatlakoztatom az iPhone-t a kocsid mp3 lejátszójához, ugyanis fel kellene dobnunk a hangulatod, mielőtt odaérünk.
Elindítottam a zenét...
-One Direction???-Nézett rám meglepetten.
-Imádom ezt a számot. Mindig feldobja a hangulatom.
-Mégis mi a címe a dalnak??
-Na na na.-Csicseregtem.
-Ezt én is kitalálhattam volna.
A srácok jó hatással voltak Danira, ugyanis együtt ordítottuk a refrént, ami elég vicces volt. A számnak vége lett. Befordult egy utcába, és közölte velem, hogy azonnal kapcsoljam ki a zenét, ugyanis mindjárt megérkezünk, és nem akarja a haverjaitól élete végéig hallgatni, hogy "Dani van jegyed az 1D-re?". Az iPhone-t a zsebembe csúsztattam, és kiszálltunk a kocsiból. A kapu elé érve egy táblával találtam szembe magam.
-Ötletes.-Jegyeztem meg halkan.
-De még mennyire. Gyere, az igazi buli a hátsó kertben van.
Átverekedtük magunkat a tömegen, és megérkeztünk a hátsó kertbe. Amint átléptünk a küszöbön, mindenki körénk gyűlt, és faggatni kezdtek minket.
-Mégis mióta vagytok együtt?
-Nekünk miért nem szóltál, hogy új csaja van a láthatáron?
Tudakolták egyszerre Dani ismerősei. De hol van Dani?? Itt hagyott, hogy rendezzem el én a dolgokat, amikor kész káosz minden??Hát legyen. Ha ő nem, majd én tisztázom a dolgokat. Még hogy szólt hogy jövök...
-Mit keres fent a színpadon???- Csodálkoztam.
-Helló mindenki. Figyeljetek ide, mert nem mondom el még egyszer. A lány aki velem jött, Lea-nak hívják, és a húgom. Kössz a figyelmet.
-Csáó Lea. Dávid vagyok, Dani legjobb haverja.
-Ohhh szóval ti vagytok a DD. (dupla d) Állati.
-Ezt ne mondd még egyszer kérlek. DD az egy mese figura, becenévnek meg elég ciki.
-Imádtam az Ed, Edd és Eddy-t. Alsós koromban rengeteget nevettünk a hülyeségeiken.
-Nagy arcok voltak. A dinnye lányok még engem is kikészítettek.
-Látom megismerkedtél Dáviddal.
-Nincs kedved táncolni??
-Hé haver. 1. vigyázz vele, mert ma nyert tánc versenyt, 2.a hugom.
Próbálta játszani Dani a keményembet, de nem jött neki össze.
-Akkor mehetünk?-Kérdeztem türelmetlenül.
Szuper volt a DJ. A legjobb számokat játszotta. Megismerkedtem egy kazal emberrel, csináltunk közös fotókat, majd éjfél
után elhúztuk a csíkot.
-Milyen volt??
-Nekem bejött. -Válaszoltam kissé álmosan.-Ennyit még sosem táncoltam egy házibuliban sem.
-Amúgy a lelkemre lett kötve, hogy amikor csak tudlak, hozzak magammal. Imádtak a srácok. Nem győztem megadni nekik a Twitter
és a Facebook neved. Amúgy neked aztán van önbizalmad. Mindenkit lenyűgöztél.
Kezembe nyomott egy maréknyi papírt.
-Ez mégis mi??
-Mobil számok. Mivel én nem adtam meg a tied, ezért ők adták meg neked a sajátjukat.
-De én nem is kértem.
-De ők adták. Az üzenet pedig az, hogy: "Sosem láttam még ilyen lányt mint te. Van kedven eljönni velem moziba"? meg ilyesmi.
-Add át nekik, hogy: Köszi a bókot, de inkább nem.
-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-
Reggel 9-kor keltem, összeszedtem magam, és ígéretünket betartva a mai nap csak ötünké. (Csak úgy megjegyzés képen
tényleg több lett a követőm, elég szép számmal.) Elmentünk a plázába, vásárolgattunk, kajáltunk, majd késő délután nálunk vacsoráztunk. Ott volt mindenki, kivéve Barbit. A csajok, anyu, Dani, és Adam.
Sokat röhögtünk egymás hülyeségén. Dani közölte, hogy bepakolja a kocsiba a cuccomat, amit később meg is bánt.
-Neked muszáj vinned az összes cuccodat? Még a télit is??
-Igen. Úgy érzem, hogy valamiért még szükségem lesz rájuk.
-Dehogy lesz! Floridában meleg van. Még télen is!
Hosszú egyezkedés után, a téli cuccaimat otthon hagytam. Beültünk a kisbuszba, és a repülőtér felé vettük az irányt. Most is a búcsúzkodás volt a legnehezebb.
-Hiányozni fogsz anyu.-Suttogtam a vállába.
-Te is nekem kincsem.
Pár percig még ölelkeztünk, majd következtek a csajok.
-Mi lessz velünk nélküled??
-Ki fogja megmondani hogy mit vegyek fel.??- Aggodalmaskodott Bells.
-Majd minden nap írok e-mailt, és beszélünk majd MSN-en és ott a Skype, meg a Face cset.
-De az nem ugyan olyan.-Sírta el magát Lexi.
-Mindig posztolok Twitteren rendben??-Próbáltam megnyugtatni őket, látszólag kevés sikerrel.
-Képeket is??-Tudakolta Caitlin.
-Minden nap.
-Akkor el vagy engedve.-Mosolyodott el Hanna.
-Ölelést.-Adtam ki az utasítást.
Nem akartam elengedni a csajokat, de muszáj volt, ugyanis a hangos bemondóban bemondták, hogy a gépem 5perc múlva felszáll.
Gyorsan megöleltem Adamat, és megkértem, hogy vigyázzon anyura, és segítsen neki az angolban. Nem tudom, hogy mit terveznek, hogy anyunak ennyire megjött a kedve a nyelv tanuláshoz.
-Úgy lesz. A szünet végére, már nyelv vizsgát fog tenni.
-Remélem is.
-Hiányozni fogsz bátyus.
-Te is nekem. Menni fog neked, hogy ott angolul kell beszélned??
-Anyunak hála anya nyelvi szintem beszélem a spanyolt,(mivel tata spanyol, így alap dolog, hogy nekem is beszélnem kell a nyelvet) apu meg amerikai. Úgy érzem, hogy boldogulok majd.
-Ideje menned.
Egy utolsó ölelés mindenkinek, és elindultam a repülő felé. Elfoglaltam a helyem, és posztoltam egy Irány Florida-t. Bekapcsoltam az övem, és készülődtem a felszálláshoz. Egy utolsó pillantást vetettem a repülőtérre, és vettem egy nagy levegőt.A felszállásnál sokat kellett nyelni, de nagyon élveztem. A kilátás gyönyörű volt. Ígéretemet betartva készítettem egy képet a felhőkről. Sötétedés után elnyomott az álom.
-Ezt miért kaptam?-Hallottam a hangján, hogy mosolyog.
-Azért, mert ez a dolguk a húgoknak.
-Tudod, most jöttem rá valamire.
-És mégis mire?
-Arra, hogy milyen szerencsés vagyok, hogy itt vagy nekem. Nekem van a legcsúcsabb húgom a világon, és még szép is.
-Tudod mit?? Elég az érzelgősdiből!
-Mit csinálsz??
-Csatlakoztatom az iPhone-t a kocsid mp3 lejátszójához, ugyanis fel kellene dobnunk a hangulatod, mielőtt odaérünk.
Elindítottam a zenét...
-One Direction???-Nézett rám meglepetten.
-Imádom ezt a számot. Mindig feldobja a hangulatom.
-Mégis mi a címe a dalnak??
-Na na na.-Csicseregtem.
-Ezt én is kitalálhattam volna.
A srácok jó hatással voltak Danira, ugyanis együtt ordítottuk a refrént, ami elég vicces volt. A számnak vége lett. Befordult egy utcába, és közölte velem, hogy azonnal kapcsoljam ki a zenét, ugyanis mindjárt megérkezünk, és nem akarja a haverjaitól élete végéig hallgatni, hogy "Dani van jegyed az 1D-re?". Az iPhone-t a zsebembe csúsztattam, és kiszálltunk a kocsiból. A kapu elé érve egy táblával találtam szembe magam.
-Ötletes.-Jegyeztem meg halkan.
-De még mennyire. Gyere, az igazi buli a hátsó kertben van.
Átverekedtük magunkat a tömegen, és megérkeztünk a hátsó kertbe. Amint átléptünk a küszöbön, mindenki körénk gyűlt, és faggatni kezdtek minket.
-Mégis mióta vagytok együtt?
-Nekünk miért nem szóltál, hogy új csaja van a láthatáron?
Tudakolták egyszerre Dani ismerősei. De hol van Dani?? Itt hagyott, hogy rendezzem el én a dolgokat, amikor kész káosz minden??Hát legyen. Ha ő nem, majd én tisztázom a dolgokat. Még hogy szólt hogy jövök...
-Mit keres fent a színpadon???- Csodálkoztam.
-Helló mindenki. Figyeljetek ide, mert nem mondom el még egyszer. A lány aki velem jött, Lea-nak hívják, és a húgom. Kössz a figyelmet.
-Csáó Lea. Dávid vagyok, Dani legjobb haverja.
-Ohhh szóval ti vagytok a DD. (dupla d) Állati.
-Ezt ne mondd még egyszer kérlek. DD az egy mese figura, becenévnek meg elég ciki.
-Imádtam az Ed, Edd és Eddy-t. Alsós koromban rengeteget nevettünk a hülyeségeiken.
-Nagy arcok voltak. A dinnye lányok még engem is kikészítettek.
-Látom megismerkedtél Dáviddal.
-Nincs kedved táncolni??
-Hé haver. 1. vigyázz vele, mert ma nyert tánc versenyt, 2.a hugom.
Próbálta játszani Dani a keményembet, de nem jött neki össze.
-Akkor mehetünk?-Kérdeztem türelmetlenül.
Szuper volt a DJ. A legjobb számokat játszotta. Megismerkedtem egy kazal emberrel, csináltunk közös fotókat, majd éjfél
után elhúztuk a csíkot.
-Milyen volt??
-Nekem bejött. -Válaszoltam kissé álmosan.-Ennyit még sosem táncoltam egy házibuliban sem.
-Amúgy a lelkemre lett kötve, hogy amikor csak tudlak, hozzak magammal. Imádtak a srácok. Nem győztem megadni nekik a Twitter
és a Facebook neved. Amúgy neked aztán van önbizalmad. Mindenkit lenyűgöztél.
Kezembe nyomott egy maréknyi papírt.
-Ez mégis mi??
-Mobil számok. Mivel én nem adtam meg a tied, ezért ők adták meg neked a sajátjukat.
-De én nem is kértem.
-De ők adták. Az üzenet pedig az, hogy: "Sosem láttam még ilyen lányt mint te. Van kedven eljönni velem moziba"? meg ilyesmi.
-Add át nekik, hogy: Köszi a bókot, de inkább nem.
-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-
Reggel 9-kor keltem, összeszedtem magam, és ígéretünket betartva a mai nap csak ötünké. (Csak úgy megjegyzés képen
tényleg több lett a követőm, elég szép számmal.) Elmentünk a plázába, vásárolgattunk, kajáltunk, majd késő délután nálunk vacsoráztunk. Ott volt mindenki, kivéve Barbit. A csajok, anyu, Dani, és Adam.
Sokat röhögtünk egymás hülyeségén. Dani közölte, hogy bepakolja a kocsiba a cuccomat, amit később meg is bánt.
-Neked muszáj vinned az összes cuccodat? Még a télit is??
-Igen. Úgy érzem, hogy valamiért még szükségem lesz rájuk.
-Dehogy lesz! Floridában meleg van. Még télen is!
Hosszú egyezkedés után, a téli cuccaimat otthon hagytam. Beültünk a kisbuszba, és a repülőtér felé vettük az irányt. Most is a búcsúzkodás volt a legnehezebb.
-Hiányozni fogsz anyu.-Suttogtam a vállába.
-Te is nekem kincsem.
Pár percig még ölelkeztünk, majd következtek a csajok.
-Mi lessz velünk nélküled??
-Ki fogja megmondani hogy mit vegyek fel.??- Aggodalmaskodott Bells.
-Majd minden nap írok e-mailt, és beszélünk majd MSN-en és ott a Skype, meg a Face cset.
-De az nem ugyan olyan.-Sírta el magát Lexi.
-Mindig posztolok Twitteren rendben??-Próbáltam megnyugtatni őket, látszólag kevés sikerrel.
-Képeket is??-Tudakolta Caitlin.
-Minden nap.
-Akkor el vagy engedve.-Mosolyodott el Hanna.
-Ölelést.-Adtam ki az utasítást.
Nem akartam elengedni a csajokat, de muszáj volt, ugyanis a hangos bemondóban bemondták, hogy a gépem 5perc múlva felszáll.
Gyorsan megöleltem Adamat, és megkértem, hogy vigyázzon anyura, és segítsen neki az angolban. Nem tudom, hogy mit terveznek, hogy anyunak ennyire megjött a kedve a nyelv tanuláshoz.
-Úgy lesz. A szünet végére, már nyelv vizsgát fog tenni.
-Remélem is.
-Hiányozni fogsz bátyus.
-Te is nekem. Menni fog neked, hogy ott angolul kell beszélned??
-Anyunak hála anya nyelvi szintem beszélem a spanyolt,(mivel tata spanyol, így alap dolog, hogy nekem is beszélnem kell a nyelvet) apu meg amerikai. Úgy érzem, hogy boldogulok majd.
-Ideje menned.
Egy utolsó ölelés mindenkinek, és elindultam a repülő felé. Elfoglaltam a helyem, és posztoltam egy Irány Florida-t. Bekapcsoltam az övem, és készülődtem a felszálláshoz. Egy utolsó pillantást vetettem a repülőtérre, és vettem egy nagy levegőt.A felszállásnál sokat kellett nyelni, de nagyon élveztem. A kilátás gyönyörű volt. Ígéretemet betartva készítettem egy képet a felhőkről. Sötétedés után elnyomott az álom.
