Reggel arra ébredtem, hogy Harry babrál a hajammal.
-Ennyire tetszik?-Kérdeztem álmosan.
-Bírom a színét, és azt, hogy olyan puha.-Mondta rekedtes hangján.
-Nálatok pasiknál ez valami berögződés?
-Hogy berögződés vagy sem, azt nem tudom, de ha téged zavar, akkor abbahagyom.
-Ugye nem felejtetted el, hogy egykor interjútok van a helyi rádióban?
-De.-Ásította.-Mennyi az idő??
-Háromnegyed tizenegy.-Mondtam a mobilomra pillantva.
-Huhh. Akkor még nem késtünk el.-Mondta megkönnyebbülten.
A mikor leesett, hogy mennyi az idő, felpattantam, és elindultam a fürdő felé.
-Te meg mit csinálsz?-Kérdezte Harry meglepetten.
-El fogok késni.-Mondtam, majd becsaptam magam mögött az ajtót, és megengedtem a vizet. A fürdéssel gyorsan végeztem, fogat mostam, sminkeltem, végül kivasaltam a hajam. Ezalatt azon törtem a fejem, hogy mit vegyek fel. Hosszas keresgélés után megtaláltam a tökéletes szettet.
.jpg)
Amikor leértem a nappaliba, a rácok mint valami zombik, úgy ültek egymás mellett a kanapén.
-Nem kértek egy kis kávét?
-Az nagyon jól jönne.-Válaszolt Niall.
Csináltam pár szendvicset, elkészítettem a kávékat, majd bevittem a nappaliba.
-És most honnan tudjuk, hogy melyik bögre kié?-Kérdezte álmosan Zayn.
-Mindannyian ugyanannyi cukorral isszuk, kivéve Liam-et, aki bögréjében nincs kanál.
-Rendes vagy, hogy észben tartottad a kanalas ügyet.-Mosolygott.
-Igazán semmiség.
Elfogyasztottuk késői reggelinket, a mosatlan tányérokat és bögréket betettem a mosogatógépbe. Rápillantottam az órára, ami negyed egyet mutatott. Nem sokkal később jött az SMS Gregg-től, hogy öt perc múlva itt van. Felszaladtam a sálamért, és a táskámért, amikor egy autó megállt, majd dudált a házunk előtt. Felkaptam a cipőm, és elköszöntem a fiúktól. Gregg-el kajálni mentünk egy gyors étkezdébe, amiért nagyon hálás voltam neki, ugyanis most semmi kedven nem volt egy túlzsúfolt étteremben szobrozni, és várni, hogy valamelyik asztal megüresedjen.
-És mit terveztél mára?-Kérdeztem kíváncsian.
-Kajálunk, dumálunk, meg ilyesmi.-Sorolta.
-Nincs is jobb program a világon, mint kajálni az egyik barátoddal.-Örvendeztem.
-Nekem mondod? A barátaim nagy része Európában van.
-Nem te vagy az egyetlen. Hogy hogy itt vagy Amerikában?
-Már nem sokáig, ugyanis holnap repülök vissza Londonba filmet forgatni.
-Egyszer majd összehozhatnánk egy közös filmet.
-Az állati lenne. Neked viszont sokkal hosszabb utat kellett megtenned Közép-Európától idáig. Mégis hogyan hoztad ezt össze?
-Az eredeti terv szerint úgy volt, hogy csak nyaralni megyek Floridába, de aztán jött a film, és a fotó sorozatok, én pedig egyre felkapottabb lettem, és itt ragadtam.
-És milyen öt fiúval együtt lakni?-Húzogatta szemöldökeit.
-Nem olyan rossz. Remekül megvagyunk.
-Nincs vita a táv kapcsolóért?
-Általában ők vitatkoznak, én meg fetrengek a földön a nevetéstől.
Gregg majdnem olyan jó társaság, mint a srácok. Sokáig beszélgettünk, majd miután besötétedett hazavitt.
-Nem jössz be?
-Csak az ajtóig kísérlek.
Kinyitottam az ajtót, és beléptem rajta. Gregg a küszöb egyik, én pedig a másik oldalán álltam.
-Biztos, hogy nem jössz be?
-Biztos. Holnap utazom, és még nincsenek összepakolva a ruháim.
-Akkor majd később beszélünk, és sok sikert a filmedhez.
-Köszi.
-Háát akkor szia.-Búcsúztam el kicsit szomorúan, majd megöleltem.
-Jó éjt. Majd írj e-mailt.
-Úgy lesz. Te pedig egy SMS-t, ha hazaértél.
Egy könnyed mozdulattal becsuktam az ajtót, és Zayn-nel találtam szembe magam.
-Ohh szia.-Mondtam meglepetten. A szívem majd kiugrott a helyéből, úgy megijesztett.
-Bocs ha megijesztettelek.-Mondta zavartan.-Ma délután elmentünk pár bolt előtt, és megláttam ezeket, és muszáj volt megvennem. A rózsaszín a tied.-Mosolygott.
-Ez ez ez.....Köszönöm.-Mondtam hálásan.-Mégis mivel érdemeltem ki ezt?
-A külön tánc órák, meg az a sok beszélgetés...meg minden. Tudod vannak olyan emberek, és olyan ritka pillnataok, amikor nem kell éveket együtt töltened valakivel, hogy rágyere, mennyit is jelent neked. Nos nekem elég volt ez a három hét.-Mondta.
Nekem sem kellett több. "Érzelem kitörés" A nyakába ugrottam, és olyan szorosan öleltem, amennyire csak tudtam. A lépcső tetején a srácok figyeltek minket.
-Harry, ezt nézd.-Vihogott Louis.
Amikor Harry meglátta a jelenetet, rögtön visszaviharzott a szobájába, és becsapta maga mögött az ajtót.
-Lea most azonnal eressz el, ha azt szeretnéd, hogy ne fulladjak meg.-Nyögdécselt.
-Bocsi. Csak annyira boldog vagyok.-Az órára pillantva láttam, hogy elég késő van, így elindultam a lépcső felé.
-Várj! A karkötő.-Húzott vissza.
-Persze. Majdnem elfelejtettem. Feltennéd?
-Add a csuklód.
-Köszi még egyszer.-Hálálkodtam.
-Jó éjt.
-Jó éjt srácok.-Mondtam valamivel hangosabban.
-Neked is.-Válaszoltak kórusban.
Elvégeztem lefekvés előtti teendőmet, és a sötétben leültem az ágyam szélére.
-Lea alszol?-kopogott Harry az ajtón.
-Nem. Gyere be, és kapcsold fel a villanyt légyszi.
-Kérdezhetek valamit?
-Persze. Nyugodtan.
A kérdést nem értettem, mert megszólalt a mobilom.
-Egy SMS Gregg-től-Hangosan olvasni kezdtem-Haza értem. Mielőtt felszáll a gépem, felhívlak. Álmodj szépeket hugi. Mit szerettél volna kérdezni? Nem értettem, mert csipogott a mobilom.
-Á már nem lényeges.-Mondta egy nagy, és megkönnyebbült sóhajtás után, majd kilépett a szobából.- Amúgy csini a karkötőd.
-Zayn-től kaptam.-Feleltem egy kicsit zavarodottan, mire becsukta az ajtót.
Na jó, ez nagyon furcsa volt. Kis idő múlva újra ott állt Harry az ajtóban.
-Kérdezhetnék még valamit?
-Még az első kérdést sem tetted fel, de kérdezz.
Leült az ágyra velem szemben. Láttam rajta, hogy valamit már nagyon akar mondani, csak nem meri. Egy biztató mosolyt küldtem felé, hátha ebből bátorságot merít. Vett egy nagy levegőt, és feltette a kérdést, ami már régóta nyomhatta a lelkét.
-Holnap eljönnél velem ebédelni?-Hadarta villám gyorsasággal.
-Most akkor elhívtál randizni?
-Igen. Esetleg van... kedved... eljönni... velem?-Ismételte meg egy kicsit vontatottabban.
-Igen. Van kedvem elmenni.-Mondtam mosolyogva.
-Ez az.-Örvendeztek a srácok a mellettünk lévő szobában.
-Ez most mi volt?
-Majd elmagyarázom később. Jó éjt.
-Jó éjt Harry.
-Ennyire tetszik?-Kérdeztem álmosan.
-Bírom a színét, és azt, hogy olyan puha.-Mondta rekedtes hangján.
-Nálatok pasiknál ez valami berögződés?
-Hogy berögződés vagy sem, azt nem tudom, de ha téged zavar, akkor abbahagyom.
-Ugye nem felejtetted el, hogy egykor interjútok van a helyi rádióban?
-De.-Ásította.-Mennyi az idő??
-Háromnegyed tizenegy.-Mondtam a mobilomra pillantva.
-Huhh. Akkor még nem késtünk el.-Mondta megkönnyebbülten.
A mikor leesett, hogy mennyi az idő, felpattantam, és elindultam a fürdő felé.
-Te meg mit csinálsz?-Kérdezte Harry meglepetten.
-El fogok késni.-Mondtam, majd becsaptam magam mögött az ajtót, és megengedtem a vizet. A fürdéssel gyorsan végeztem, fogat mostam, sminkeltem, végül kivasaltam a hajam. Ezalatt azon törtem a fejem, hogy mit vegyek fel. Hosszas keresgélés után megtaláltam a tökéletes szettet.
.jpg)
-Nem kértek egy kis kávét?
-Az nagyon jól jönne.-Válaszolt Niall.
Csináltam pár szendvicset, elkészítettem a kávékat, majd bevittem a nappaliba.
-És most honnan tudjuk, hogy melyik bögre kié?-Kérdezte álmosan Zayn.
-Mindannyian ugyanannyi cukorral isszuk, kivéve Liam-et, aki bögréjében nincs kanál.
-Rendes vagy, hogy észben tartottad a kanalas ügyet.-Mosolygott.
-Igazán semmiség.
Elfogyasztottuk késői reggelinket, a mosatlan tányérokat és bögréket betettem a mosogatógépbe. Rápillantottam az órára, ami negyed egyet mutatott. Nem sokkal később jött az SMS Gregg-től, hogy öt perc múlva itt van. Felszaladtam a sálamért, és a táskámért, amikor egy autó megállt, majd dudált a házunk előtt. Felkaptam a cipőm, és elköszöntem a fiúktól. Gregg-el kajálni mentünk egy gyors étkezdébe, amiért nagyon hálás voltam neki, ugyanis most semmi kedven nem volt egy túlzsúfolt étteremben szobrozni, és várni, hogy valamelyik asztal megüresedjen.
-És mit terveztél mára?-Kérdeztem kíváncsian.
-Kajálunk, dumálunk, meg ilyesmi.-Sorolta.
-Nincs is jobb program a világon, mint kajálni az egyik barátoddal.-Örvendeztem.
-Nekem mondod? A barátaim nagy része Európában van.
-Nem te vagy az egyetlen. Hogy hogy itt vagy Amerikában?
-Már nem sokáig, ugyanis holnap repülök vissza Londonba filmet forgatni.
-Egyszer majd összehozhatnánk egy közös filmet.
-Az állati lenne. Neked viszont sokkal hosszabb utat kellett megtenned Közép-Európától idáig. Mégis hogyan hoztad ezt össze?
-Az eredeti terv szerint úgy volt, hogy csak nyaralni megyek Floridába, de aztán jött a film, és a fotó sorozatok, én pedig egyre felkapottabb lettem, és itt ragadtam.
-És milyen öt fiúval együtt lakni?-Húzogatta szemöldökeit.
-Nem olyan rossz. Remekül megvagyunk.
-Nincs vita a táv kapcsolóért?
-Általában ők vitatkoznak, én meg fetrengek a földön a nevetéstől.
Gregg majdnem olyan jó társaság, mint a srácok. Sokáig beszélgettünk, majd miután besötétedett hazavitt.
-Nem jössz be?
-Csak az ajtóig kísérlek.
Kinyitottam az ajtót, és beléptem rajta. Gregg a küszöb egyik, én pedig a másik oldalán álltam.
-Biztos, hogy nem jössz be?
-Biztos. Holnap utazom, és még nincsenek összepakolva a ruháim.
-Akkor majd később beszélünk, és sok sikert a filmedhez.
-Köszi.
-Háát akkor szia.-Búcsúztam el kicsit szomorúan, majd megöleltem.
-Jó éjt. Majd írj e-mailt.
-Úgy lesz. Te pedig egy SMS-t, ha hazaértél.
-Ohh szia.-Mondtam meglepetten. A szívem majd kiugrott a helyéből, úgy megijesztett.
-Bocs ha megijesztettelek.-Mondta zavartan.-Ma délután elmentünk pár bolt előtt, és megláttam ezeket, és muszáj volt megvennem. A rózsaszín a tied.-Mosolygott.
-Ez ez ez.....Köszönöm.-Mondtam hálásan.-Mégis mivel érdemeltem ki ezt?
-A külön tánc órák, meg az a sok beszélgetés...meg minden. Tudod vannak olyan emberek, és olyan ritka pillnataok, amikor nem kell éveket együtt töltened valakivel, hogy rágyere, mennyit is jelent neked. Nos nekem elég volt ez a három hét.-Mondta.
Nekem sem kellett több. "Érzelem kitörés" A nyakába ugrottam, és olyan szorosan öleltem, amennyire csak tudtam. A lépcső tetején a srácok figyeltek minket.
-Harry, ezt nézd.-Vihogott Louis.
Amikor Harry meglátta a jelenetet, rögtön visszaviharzott a szobájába, és becsapta maga mögött az ajtót.
-Lea most azonnal eressz el, ha azt szeretnéd, hogy ne fulladjak meg.-Nyögdécselt.
-Bocsi. Csak annyira boldog vagyok.-Az órára pillantva láttam, hogy elég késő van, így elindultam a lépcső felé.
-Várj! A karkötő.-Húzott vissza.
-Persze. Majdnem elfelejtettem. Feltennéd?
-Add a csuklód.
-Köszi még egyszer.-Hálálkodtam.
-Jó éjt.
-Jó éjt srácok.-Mondtam valamivel hangosabban.
-Neked is.-Válaszoltak kórusban.
Elvégeztem lefekvés előtti teendőmet, és a sötétben leültem az ágyam szélére.
-Lea alszol?-kopogott Harry az ajtón.
-Nem. Gyere be, és kapcsold fel a villanyt légyszi.
-Kérdezhetek valamit?
-Persze. Nyugodtan.
A kérdést nem értettem, mert megszólalt a mobilom.
-Egy SMS Gregg-től-Hangosan olvasni kezdtem-Haza értem. Mielőtt felszáll a gépem, felhívlak. Álmodj szépeket hugi. Mit szerettél volna kérdezni? Nem értettem, mert csipogott a mobilom.
-Á már nem lényeges.-Mondta egy nagy, és megkönnyebbült sóhajtás után, majd kilépett a szobából.- Amúgy csini a karkötőd.
-Zayn-től kaptam.-Feleltem egy kicsit zavarodottan, mire becsukta az ajtót.
Na jó, ez nagyon furcsa volt. Kis idő múlva újra ott állt Harry az ajtóban.
-Kérdezhetnék még valamit?
-Még az első kérdést sem tetted fel, de kérdezz.
Leült az ágyra velem szemben. Láttam rajta, hogy valamit már nagyon akar mondani, csak nem meri. Egy biztató mosolyt küldtem felé, hátha ebből bátorságot merít. Vett egy nagy levegőt, és feltette a kérdést, ami már régóta nyomhatta a lelkét.
-Holnap eljönnél velem ebédelni?-Hadarta villám gyorsasággal.
-Most akkor elhívtál randizni?
-Igen. Esetleg van... kedved... eljönni... velem?-Ismételte meg egy kicsit vontatottabban.
-Igen. Van kedvem elmenni.-Mondtam mosolyogva.
-Ez az.-Örvendeztek a srácok a mellettünk lévő szobában.
-Ez most mi volt?
-Majd elmagyarázom később. Jó éjt.
-Jó éjt Harry.
