Louis előnyét sikerült volna behoznom, ha nem rúgok bele véletlen egy nagyobb darab kőbe. Liam és Harry fej-fej mellett futottak. Ami azt illeti, nem tisztességesen versenyeztek egymás ellen. Harry és Liam műsora nem volt mindennapi látvány. Bells és Zayn egymást támasztották nevetés közben. Mikor körülnéztem a pizzázó előtt, kicsit keveselltem a létszámot. Megnyugodtam, mert nem csak nekem tűnt fel.
-Hanna és Niall hol a francban vannak már?-Nézett körbe Liam. Mi is keresni kezdtük őket a szemünkkel. Tőlünk nem olyan messze, annál a bizonyos kőnél, amin majdnem áthasaltam, ott álltak mind a ketten. Hannának is meggyűlhetett a baja a járdadarabbal, mert cipőjét Niall szedte össze, és húzta fel a lábára, mint Hamupipőkének a herceg.
-Üdvözölve legyenek, ebben a szerény kis pizzázóban.-Kezdte a játékot Louis.
-Az Ír herceget, és Hannapipőkét megkérném, hogy fáradjanak beljebb.-Hajoltam meg.
-Lea Montgomery! Ha nem hagyod abba ezt a hülye játékot, akkor esküszöm, hogy nem éled meg a holnapot!!-Fenyegetőzött.
-Ahogyan parancsolja Hannapipőke.
×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×
Hanna és Niall beszálltak a kocsiba, Bells-szel rájuk csaptuk az ajtót, majd intettünk a sofőrnek, hogy induljon. Lehetett hallani, ahogyan ordibálnak a sofőrrel, hogy állítsa meg a járművet. Kár volt a gőzért, mert a sofőr be volt avatva mindenbe.
-Ezt most miért kellet? Gyalogolhatunk a hotelig.-Háborodott fel Zayn.
-Én szívesen gyalogolok veled a hotelig.-Lépett mögém Harry és nyomott egy puszit a vállamra.
-Hívok két taxit.-Nyugtatgatta Bell Zayn-t, majd tárcsázta a számot.-Gáz van. Nem tudnak csak egy taxit küldeni, szóval valakinek gyalogolnia kell.
-Akkor majd mi gyalogolunk Lea-val.-Ragadott karon Harry.-A hotelben találkozunk.-Köszöntünk el, majd egyre jobban távolodtunk várakozó barátainktól. Már egy órája sétáltunk, amikor Harry egy eléggé tartalmas üzenetet kapott. Olvasás közben mosolygott, és néha rám pillantott. Nem vagyok az a fajta lány, aki szeret belekotorászni a másik mobiljába, így azt sem tudom, hogy mi volt az SMS tartalma. Az én mobilom is rezegni kezdett, jelezve, hogy üzenetem érkezett.
-A miénk pedig Ottawa-ba, a ruháinkat pedig majd utánunk küldik.
-Harry, ti hogy hogy Kanadába mentek? Nem úgy volt hogy New York-ban lesz a következő konceretek?
-Valami hülye reklámot forgatunk.-Közölte flegmán.
-Hidd el, hogy nem lesz olyan rossz. Kanada gyönyörű hely. Szerintem tetszeni fog neked.
-Nem azzal van a gond, hogy később megyünk New York-ba, hanem az, hogy két napig nem látlak majd, és egyedül kell ünnepelned a szülinapod.-Megállt, és elém lépett, én pedig nevetni kezdtem.
-Két nap miatt vagy ennyire kibukva? Nekem is hiányozni fogsz, de most gondolj bele, hogy milyen lehet Louis-nak és Liam-nek. Nekik sokkal hosszabb ideig kell távol lenniük a barátnőiktől, te pedig két nap miatt kivered a hisztit. Rengeteg időt lehetünk még együtt, és szülinapom is lesz még.
-Lehet hogy igazad van. Egy valamit meg kell beszélnünk, még mielőtt belépünk a hotelba. Azt a dolgot, ami kettőnk között van, az....
-Ezt még tartsuk titokban. A nyilvánosságnak még nem kell erről tudnia.-Javasoltam.
A hotelben Hanna jól lecseszett minket, persze magyarul, hogy a fiúknak fogalmuk se legyen, hogy mit is ordibál.
-Tudjátok ti, hogy milyen kínos volt, hogy betuszkoltatok minket egy kocsiba?
-A sofőr nem éppen így nyilatkozott erről az egészről.-Bells kijelentése egy kicsit meglepte Hannát.
-Miért? Mit mondott még?
-Azt, hogy annyira jól elbeszélgettetek, hogy nem vettétek észre, hogy háromszor annyi időbe telt, mire hazaértetek. Tudod, a taxis a nagybácsim egyik ismerőse.-Vallott be mindent Bell.
-Mindenki be volt avatva ebbe az egész hülyeségbe, csak mi ketten nem?
-Tudod Hanna, az igazság az az, hogy a srácok sem tudtak semmiről.-Ismerem Hannát, és szerintem most azon volt, hogy kiderítse a barátnő gyilkolás legális formáit.
A lányok nagy bocsánatkérés közepette közölték, hogy nem tudnak Amerikába utazni a szülinapomra. Nem hibáztathatom őket. Majd Maya-val elmegyünk valami helyes kis pub-ba New York-ban. Korán lefeküdtünk, mert a fiúk még indulás előtt meg akarták nézni a várost, amiből szerintem nem lesz semmi, mert egyikőjük sem fog tudni felkelni. Túlságosan szeretnek aludni.
×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×
A városnézésből nem lett semmi, ami miatt nagyon csalódottak voltak. Megígértem nekik, hogy ha legközelebb jönnek, akkor a városnézés lesz a legelső dolog, amit csinálni fognak, miután leszálltak a gépről. A srácoknak indulniuk kellett. Gyorsan végigöleltem mindenkit. Harry-t hagytam utoljára, akinek egy puszit nyomtam az arcára.
-Vigyázz magadra.-Szakítottam meg a csöndet.
-Te is.-Nyomott egy puszit a homlokomra, majd felszálltak, és pillanatokon belül útban voltak ismét Amerika felé.
Nagy meglepetésemre, Dani és Adam végignézték az egész búcsúzkodást. Arra a kérdésemre, hogy mi a csudát keresnek itt, úgy érzem, hogy sosem kapok egyértelmű választ. Barbi most éppen apuval nyaral az olasz tengerparton, és sütteti a hasát, miközben azzal az édes akcentussal beszél, amit együtt fejlesztettünk ki. Ebéd után Danival vállaltuk, hogy bepakoljuk a mosatlant a mosogató gépbe.
-Mi volt ez a nagy ölelkezés azzal a kis fürtössel?-A kezemből majdnem kiejtettem az összes tányért, e kérdés hallatán. Abban bíztam, hogy nem kérdez rá erre az egészre.
-Ööööömm semmi különös. Hogy megy a suli?-Próbáltam terelni a témát.
-Szuperül. Egy-két tanárt már az őrületbe kergettünk, és most úgy néz ki, hogy felmond.-Mesélte boldogan.
-Ennyire utáljátok?
-Az nem kifejezés! Ritka egy szipirtyó.
-Hogy hívják, és mit tanít nektek?
-Az igazi nevét nem is tudom. Mi a háta mögött kutyám majomnak hívjuk, amúgy eredetileg matektanár lenne. Hallanod kellene azokat a jó kis beszólásait. A földön fetrengnél a nevetéstől.
-Na mesélj!
-Az egyik osztálytársamat, Alízt, tök random módon lemajmozta.
-Szenilis egy boszorkány, azt meg kell mondani.
-A magad ellensége vagy, ha nem csinálod meg a házit.-Idézte.
-Nem lennék a helyedben.
-Én sem a sajátomban. HÉ! NE TERELD A TÉMÁT!-Már reménykedtem benne, hogy nem esik le neki ez az egész.-Akkor ti most együtt vagytok azzal a...
-Harry. Így hívják.
-Nem érdekel, hogy hogy hívják. Most együtt vagytok, vagy nem???
-Együtt, de még nagyon friss ez az egész.
-Olyan ismerős nekem....Harry...nem tudom, hogy honnan... Ó te jó ég.-Tagolta.- Te most a One Direction-ből kavarsz a Harry-vel??
-Sokáig tartott, míg leesett.-Veregettem meg a vállát.
-Azt is nehezen hitték el, hogy a hugom sztár lett. Azt meg végképp nem fogják elhinni, hogy a tinilányok kedvencével kavar.
-Kérlek ne mondd el senkinek. Még anyunak sem. Majd én szeretném neki elmondani, de nem most.
-Rendben. Bennem megbízhatsz.
-Amúgy hogyan sikerült elhitetned az emberekkel, hogy a hugod vagyok? Megmutattad annak a bulinak a party fotóit, ahol azt hitték, hogy a csajod vagyok?
-Pontosan azt tettem.-Vigyorgott.
-Lea, anyukád azt üzeni, hogy ideje indulni.-Lépett be a konyhába Adam.
-Hanna és Niall hol a francban vannak már?-Nézett körbe Liam. Mi is keresni kezdtük őket a szemünkkel. Tőlünk nem olyan messze, annál a bizonyos kőnél, amin majdnem áthasaltam, ott álltak mind a ketten. Hannának is meggyűlhetett a baja a járdadarabbal, mert cipőjét Niall szedte össze, és húzta fel a lábára, mint Hamupipőkének a herceg.
-Üdvözölve legyenek, ebben a szerény kis pizzázóban.-Kezdte a játékot Louis.
-Az Ír herceget, és Hannapipőkét megkérném, hogy fáradjanak beljebb.-Hajoltam meg.
-Lea Montgomery! Ha nem hagyod abba ezt a hülye játékot, akkor esküszöm, hogy nem éled meg a holnapot!!-Fenyegetőzött.
-Ahogyan parancsolja Hannapipőke.
×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×
Hanna és Niall beszálltak a kocsiba, Bells-szel rájuk csaptuk az ajtót, majd intettünk a sofőrnek, hogy induljon. Lehetett hallani, ahogyan ordibálnak a sofőrrel, hogy állítsa meg a járművet. Kár volt a gőzért, mert a sofőr be volt avatva mindenbe.
-Ezt most miért kellet? Gyalogolhatunk a hotelig.-Háborodott fel Zayn.
-Én szívesen gyalogolok veled a hotelig.-Lépett mögém Harry és nyomott egy puszit a vállamra.
-Hívok két taxit.-Nyugtatgatta Bell Zayn-t, majd tárcsázta a számot.-Gáz van. Nem tudnak csak egy taxit küldeni, szóval valakinek gyalogolnia kell.
-Akkor majd mi gyalogolunk Lea-val.-Ragadott karon Harry.-A hotelben találkozunk.-Köszöntünk el, majd egyre jobban távolodtunk várakozó barátainktól. Már egy órája sétáltunk, amikor Harry egy eléggé tartalmas üzenetet kapott. Olvasás közben mosolygott, és néha rám pillantott. Nem vagyok az a fajta lány, aki szeret belekotorászni a másik mobiljába, így azt sem tudom, hogy mi volt az SMS tartalma. Az én mobilom is rezegni kezdett, jelezve, hogy üzenetem érkezett.
Holnap a 14:00-s géppel vissza kell repülnöd Chicago-ba egy fotózás miatt. Nagyon fontos!! A jegyed a szobádban van. A többiről a későbbiekben tájékoztatlak. ~Maya-A menedzserem most küldte, hogy holnap 2-kor indul a gépem vissza Chicago-ba.
-A miénk pedig Ottawa-ba, a ruháinkat pedig majd utánunk küldik.
-Harry, ti hogy hogy Kanadába mentek? Nem úgy volt hogy New York-ban lesz a következő konceretek?
-Valami hülye reklámot forgatunk.-Közölte flegmán.
-Hidd el, hogy nem lesz olyan rossz. Kanada gyönyörű hely. Szerintem tetszeni fog neked.
-Nem azzal van a gond, hogy később megyünk New York-ba, hanem az, hogy két napig nem látlak majd, és egyedül kell ünnepelned a szülinapod.-Megállt, és elém lépett, én pedig nevetni kezdtem.
-Két nap miatt vagy ennyire kibukva? Nekem is hiányozni fogsz, de most gondolj bele, hogy milyen lehet Louis-nak és Liam-nek. Nekik sokkal hosszabb ideig kell távol lenniük a barátnőiktől, te pedig két nap miatt kivered a hisztit. Rengeteg időt lehetünk még együtt, és szülinapom is lesz még.
-Lehet hogy igazad van. Egy valamit meg kell beszélnünk, még mielőtt belépünk a hotelba. Azt a dolgot, ami kettőnk között van, az....
-Ezt még tartsuk titokban. A nyilvánosságnak még nem kell erről tudnia.-Javasoltam.
A hotelben Hanna jól lecseszett minket, persze magyarul, hogy a fiúknak fogalmuk se legyen, hogy mit is ordibál.
-Tudjátok ti, hogy milyen kínos volt, hogy betuszkoltatok minket egy kocsiba?
-A sofőr nem éppen így nyilatkozott erről az egészről.-Bells kijelentése egy kicsit meglepte Hannát.
-Miért? Mit mondott még?
-Azt, hogy annyira jól elbeszélgettetek, hogy nem vettétek észre, hogy háromszor annyi időbe telt, mire hazaértetek. Tudod, a taxis a nagybácsim egyik ismerőse.-Vallott be mindent Bell.
-Mindenki be volt avatva ebbe az egész hülyeségbe, csak mi ketten nem?
-Tudod Hanna, az igazság az az, hogy a srácok sem tudtak semmiről.-Ismerem Hannát, és szerintem most azon volt, hogy kiderítse a barátnő gyilkolás legális formáit.
A lányok nagy bocsánatkérés közepette közölték, hogy nem tudnak Amerikába utazni a szülinapomra. Nem hibáztathatom őket. Majd Maya-val elmegyünk valami helyes kis pub-ba New York-ban. Korán lefeküdtünk, mert a fiúk még indulás előtt meg akarták nézni a várost, amiből szerintem nem lesz semmi, mert egyikőjük sem fog tudni felkelni. Túlságosan szeretnek aludni.
×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×-×
A városnézésből nem lett semmi, ami miatt nagyon csalódottak voltak. Megígértem nekik, hogy ha legközelebb jönnek, akkor a városnézés lesz a legelső dolog, amit csinálni fognak, miután leszálltak a gépről. A srácoknak indulniuk kellett. Gyorsan végigöleltem mindenkit. Harry-t hagytam utoljára, akinek egy puszit nyomtam az arcára.
-Vigyázz magadra.-Szakítottam meg a csöndet.
-Te is.-Nyomott egy puszit a homlokomra, majd felszálltak, és pillanatokon belül útban voltak ismét Amerika felé.
Nagy meglepetésemre, Dani és Adam végignézték az egész búcsúzkodást. Arra a kérdésemre, hogy mi a csudát keresnek itt, úgy érzem, hogy sosem kapok egyértelmű választ. Barbi most éppen apuval nyaral az olasz tengerparton, és sütteti a hasát, miközben azzal az édes akcentussal beszél, amit együtt fejlesztettünk ki. Ebéd után Danival vállaltuk, hogy bepakoljuk a mosatlant a mosogató gépbe.
-Mi volt ez a nagy ölelkezés azzal a kis fürtössel?-A kezemből majdnem kiejtettem az összes tányért, e kérdés hallatán. Abban bíztam, hogy nem kérdez rá erre az egészre.
-Ööööömm semmi különös. Hogy megy a suli?-Próbáltam terelni a témát.
-Szuperül. Egy-két tanárt már az őrületbe kergettünk, és most úgy néz ki, hogy felmond.-Mesélte boldogan.
-Ennyire utáljátok?
-Az nem kifejezés! Ritka egy szipirtyó.
-Hogy hívják, és mit tanít nektek?
-Az igazi nevét nem is tudom. Mi a háta mögött kutyám majomnak hívjuk, amúgy eredetileg matektanár lenne. Hallanod kellene azokat a jó kis beszólásait. A földön fetrengnél a nevetéstől.
-Na mesélj!
-Az egyik osztálytársamat, Alízt, tök random módon lemajmozta.
-Szenilis egy boszorkány, azt meg kell mondani.
-A magad ellensége vagy, ha nem csinálod meg a házit.-Idézte.
-Nem lennék a helyedben.
-Én sem a sajátomban. HÉ! NE TERELD A TÉMÁT!-Már reménykedtem benne, hogy nem esik le neki ez az egész.-Akkor ti most együtt vagytok azzal a...
-Harry. Így hívják.
-Nem érdekel, hogy hogy hívják. Most együtt vagytok, vagy nem???
-Együtt, de még nagyon friss ez az egész.
-Olyan ismerős nekem....Harry...nem tudom, hogy honnan... Ó te jó ég.-Tagolta.- Te most a One Direction-ből kavarsz a Harry-vel??
-Sokáig tartott, míg leesett.-Veregettem meg a vállát.
-Azt is nehezen hitték el, hogy a hugom sztár lett. Azt meg végképp nem fogják elhinni, hogy a tinilányok kedvencével kavar.
-Kérlek ne mondd el senkinek. Még anyunak sem. Majd én szeretném neki elmondani, de nem most.
-Rendben. Bennem megbízhatsz.
-Amúgy hogyan sikerült elhitetned az emberekkel, hogy a hugod vagyok? Megmutattad annak a bulinak a party fotóit, ahol azt hitték, hogy a csajod vagyok?
-Pontosan azt tettem.-Vigyorgott.
-Lea, anyukád azt üzeni, hogy ideje indulni.-Lépett be a konyhába Adam.
